Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma (DOJ) újabb, több millió oldalas dokumentumcsomagot tett közzé Jeffrey Epstein ügyében, és a nyilvánosságra hozatalnak már most látható következményei vannak: lemondások, belső vizsgálatok, szerződésbontások és kínos magyarázkodások. Egy dolog ugyanakkor feltűnően hiányzik: bűnvádi eljárások indítása a most publikált anyagok alapján.
Mit tartalmaz a friss csomag, és miért nincs vádemelés?
A DOJ közlése szerint több mint 3 millió oldalnyi iratanyag került fel a minisztérium kereshető felületére.
Todd Blanche amerikai helyettes főügyész az amerikai sajtónak azt mondta: az iratok nem adnak elég alapot új vádemelésekhez. A CNN-nek így fogalmazott: „Van sok levélváltás, van sok email, van sok szörnyű fénykép, amiket látszólag Epstein vagy a körülötte lévő emberek készítettek, de ez nem elég arra, hogy bárki ellen is vádat emeljünk”.
A Fox News egyik műsorában pedig azt is kijelentette, hogy „Epsteinnel bulizni nem bűn”.
A közzététel hátterében egy friss törvény áll: az Epstein Files Transparency Act a kongresszusban példátlan arányban ment át (a képviselőházban 427–1 arányban szavazták meg), és határidőt szabott az iratok nyilvánosságra hozatalára.
Ki bukott bele, kit vizsgálnak, és kik kerültek reflektorfénybe?
A dokumentumokban több olyan szereplő neve is felbukkan, akik korábban azt állították, hogy Epsteinnel legfeljebb laza, üzleti kapcsolatuk volt, vagy csak futólag ismerték. A mostani nyilvánosságra hozatal után viszont többen már politikai vagy szakmai következményekkel szembesülnek.
-
Miroslav Lajčák, a szlovák miniszterelnök tanácsadója lemondott, miután neve a sajtó szerint tömegesen előkerült a dokumentumokban.
-
Peter Mandelson ügyében a brit sajtó több anyagot is közölt, a kormány pedig vizsgálati és rendőrségi irányba is lépett.
-
Sarah Ferguson (York hercegnéje) alapítványa a friss levelezések nyilvánosságra kerülése után a hírek szerint bezár.
-
A nyilvánosságra került levelek nyomán Peter Attia kapcsán is erősödött a nyomás; a sajtó több platformon arról írt, hogy a szereplése és üzleti szerepei is veszélybe kerültek.
Az ügy politikai szinten is új fordulatot vett: Bill Clinton volt amerikai elnök és Hillary Clinton egykori külügyminiszter végül beleegyezett, hogy tanúvallomást tegyen a képviselőházi vizsgálatban.
A Clintonék részéről megszólaló szóvivő az X-en azt írta, hogy ott lesznek a meghallgatáson, és „alig várják, hogy olyan precedenst teremtsenek, ami mindenkire vonatkozik”.
A dokumentumok a sajtó összesítése szerint Donald Trump nevét is sokszor említik – részben korábbi állítások, tippek és hivatkozások formájában –, de a hivatalos álláspont szerint ezekből nem következik automatikusan bizonyítható bűncselekmény.
A több millió oldalas csomagban magyar vonatkozások is felbukkantak, például a magyar miniszterelnök említése egy Bannon–Epstein üzenetváltásban, amelyet magyar lapok is szemléztek.
Külön botrány: áldozatok nevei és képei maradtak kitakarás nélkül
A friss közzététel egyik legsúlyosabb vitája nem is a „nagy nevek” körül, hanem az áldozatok védelmén robbant ki. Több amerikai médium és jogi képviselő is azt jelezte, hogy az anyagban több esetben nem megfelelően takarták ki az áldozatok azonosítására alkalmas adatokat, és a DOJ később több ezer dokumentumot és médiafájlt visszavont vagy javított.
