Donald Trump amerikai elnök a hágai NATO-csúcstalálkozón élesen bírálta Spanyolországot, amiért az egyedüli tagállamként nem vállalta a védelmi kiadások 5 százalékra növelését a GDP arányában – számolt be róla a Reuters június 25-én. Trump szerint Spanyolország súlyos következményekkel nézhet szembe egy készülő kereskedelmi megállapodás keretében.
„Tárgyalunk Spanyolországgal egy kereskedelmi megállapodásról. Kétszer annyit fogunk velük fizettetni” – jelentette ki az amerikai elnök, aki a spanyol álláspontot „nagyon szörnyűnek” nevezte.
Trump szerint Spanyolország kereskedelmi úton „fizetheti meg” a különbséget
A hágai csúcstalálkozón a NATO-tagállamok többsége támogatta a védelmi költségvetések növelését – egy olyan követelést, amelyet Trump hosszú ideje sürget. Spanyolország azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A spanyol kormány jelezte: a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költekezési célt tartja reálisnak, és ennek elérésére már kötelezettséget is vállalt.
Trump ezzel szemben úgy nyilatkozott:
„Spanyolország az egyetlen ország, amelyik nem hajlandó fizetni, de ezt ki kell majd fizetniük a kereskedelemben.”
Az elnök kijelentései különösen érdekesek annak fényében, hogy Spanyolország uniós tagként nem folytat közvetlen kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Az ilyen megállapodásokat az Európai Bizottság kezeli az egész EU nevében. Ez azt jelenti, hogy Trump csak akkor érvényesítheti szándékait, ha az EU-USA megállapodás keretében történik változtatás – erre jelenleg nincs konkrét utalás.
Spanyolország védekezik: teljesítik a NATO-elvárásokat, de máshogyan
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy országa fokozatosan eléri a NATO által megkövetelt katonai képességeket. A spanyol kormány 2024-ben a GDP 1,2 százalékát fordította védelmi célokra, ami messze elmarad a 2 százalékos minimális NATO-céltól – nemhogy az 5 százalékos emeléstől, amelyet Trump szorgalmaz.
A spanyol vezetés szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ne teljesítenék vállalásaikat a szövetség felé. Az eltérés inkább prioritási és költségvetési kérdésként jelenik meg, semmint politikai szembenállásként.
