Kedden előrehozott parlamenti választást tartottak Izraelben, és a szerda délelőtti részeredmények alapján Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud áll az élen, a kormányalakításhoz szükséges abszolút többség azonban nincs meg. Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő az MTI-nek azt mondta: egyelőre nem tudni, ki alakít kormányt, új választás is elképzelhető, és szerinte érezhetően közeledik a Netanjahu-korszak vége.
A kneszet, vagyis az izraeli törvényhozás 120 tagú, így a kormánytöbbséghez 61 képviselő szükséges. Az arányos, listás rendszerben csak pártokra lehet voksolni, a bejutási küszöb 3,25 százalék. Bár általában több tucat párt indul, jellemzően 10–12 jut be, ezért Izraelben többnyire csak koalíció tud kormányt alakítani. A kampányban Netanjahu és szövetségesei álltak szemben a Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök vezette ellenzéki pártokkal.
A szavazatok 66 százalékának feldolgozása után a Likud 28 mandátumnál tartott, a Netanjahut támogató pártok együtt 56-nál. Ejzenkot pártja, az Egyenesen 21 helyet szerzett, az ellenzéki oldal összesen 48-at. A szakértő szerint két arab párt is bejutott, amelyek együtt 16 mandátumot szerezhettek. Végleges eredmény néhány nap múlva várható.
A szakértő több hónapos koalíciós tárgyalásokra számít
Csicsmann László emlékeztetett: az arab pártokkal hagyományosan sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem működik együtt. Egyetlen kivétel akadt, 2021–22-ben, amikor a Netanjahut rövid időre leváltó erők arab párt támogatásával szereztek többséget. Az elemző szerint a Hamász 2023. október 7-i, több mint ezer áldozatot követelő támadása után erre most aligha van esély.
Elvben az is kiút lehetne, ha valamelyik tábor annyi képviselőt csábítana át a másik oldalról, hogy meglegyen a 61 fő. A kutató szerint ez nem lenne példa nélküli az izraeli belpolitikában, Netanjahu személye miatt azonban ez sem valószínű. Egy pártokon átívelő egységkormány – ezúttal Netanjahu nélkül – vagy egy kisebbségi kormány szintén szóba jöhetne, de a mostani helyzetben Csicsmann László egyiket sem tartja reális lehetőségnek.
A szakértő hónapokig tartó koalíciós tárgyalásokra számít. Úgy véli, az államfő minden bizonnyal először Netanjahut bízza meg a kormányalakítással, amire 28+14 nap áll rendelkezésre. Ha ez nem vezet eredményre, a másik oldal kap lehetőséget, és ha az is kudarcot vall, könnyen új választást írhatnak ki jövő év elején. Addig Netanjahu ügyvezető miniszterelnökként marad hivatalban, ami az elemző szerint teret adhat népszerűségnövelő katonai akcióknak Irán ellen vagy Gázában.
Csicsmann szerint a választás elsősorban a biztonságról szólt
Csicsmann László szerint a választás fő témája nem az oktatás, az egészségügy, az árak vagy a nyugdíjak voltak, hanem a biztonság, és ebben az ellenzék sem kínál mást, mint Netanjahu. Az elemző úgy látja, Ejzenkot is ugyanúgy kétségbe vonja az ország lakosságának 21 százalékát kitevő, több mint kétmillió arab származású állampolgár lojalitását, mint a miniszterelnök. A döntő különbség szerinte a személyekben rejlik. A 77,7 százalékos részvételt, amely évtizedek óta a legmagasabb, a felfokozott társadalmi hangulat jelének, a patthelyzetet pedig a mély megosztottság tükrének tartja.
Az ellenzék a kampányban főként Netanjahu felelősségét feszegette az október 7-i támadásért, valamint azért, hogy elmaradt a feltételezett mulasztások kivizsgálása. Napirenden vannak a kormányfő korrupciós ügyei is, 2023 óta pedig rendszeresek a tömegtüntetések a Legfelsőbb Bíróság hatásköreinek szűkítése miatt. Az ellenzék azzal vádolja Netanjahut, hogy rombolta az izraeli demokráciát, hosszú hatalma pedig autoriter folyamatokat indított el. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy nemzetközi téren is szorul a kormányfő helyzete: háborús bűncselekmények és népirtás miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene, megosztja az Európai Uniót, az őt támogató szélsőséges pártok egyes vezetőit pedig európai szankciók sújtják.
A 79 éves Netanjahu három évtizede meghatározó alakja az izraeli politikának: ő Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, 1996 óta megszakításokkal csaknem húsz évig vezette a kormányt. Csicsmann László szerint egyre inkább a kifáradás jeleit mutatja, személye pedig mind több nehézséget okoz a koalícióépítésben és a nemzetközi kapcsolatokban. A kutató úgy látja, a kérdés a mostani választással sem dőlt el: az izraeli politika egyelőre sem megszabadulni nem tud a veterán politikustól, sem teljesen elfogadni őt.
