Nem javul a helyzet a romániai Parajdon, ahol a sóbánya teljesen víz alá került, és továbbra is súlyos környezeti és közegészségügyi kockázat fenyegeti a térséget. A román katasztrófavédelem és földtani szakértők most már három szeizmográffal és napi drónfelvételekkel figyelik a bánya állapotát.
„A bánya teljes egészében víz alatt van” – erősítette meg Raed Arafat, Románia katasztrófavédelmi államtitkára, hozzátéve, hogy a föld alá ömlött víz mennyiségét 4 millió köbméterre becsülik.
A hatóságok a föld alatti beomlások megelőzésére, illetve előrejelzésére törekednek. A telepített szeizmográfok rezgéseket rögzítenek, míg a LiDAR-technológiás, lézeres drónok másfél milliárd képpontból álló, háromdimenziós térképeket készítenek a veszélyeztetett zónáról.
A felmérést a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatói végzik, az érintett terület mintegy két négyzetkilométer. A Korond-patak vizének beáramlása döntő tényező volt a bányát ért károkban.
Vízválság 16 településen – tartályokban osztják az ivóvizet
A só beáramlása következtében a Kis-Küküllő sótartalma rendkívül magas, a vezetékes víz fogyasztásra alkalmatlan– ezért 39 ezer ember maradt ivóvíz nélkül tizenhat Maros megyei településen.
-
Csak tisztálkodásra, mosásra és takarításra használható a csapvíz
-
A kormány több mint 74 ezer köbméter ivóvizet biztosított állami tartalékból
-
A marosvásárhelyi vízművek további 78 ezer liter ivóvizet szállított
A legnagyobb érintett település a húszezer lakosú Dicsőszentmárton, ahol tíz tartályt helyeztek ki. A környező kisebb településekre jellemzően egy-egy ivóvíztartály jut, háziállatok itatására pedig külön vízszállítmányok indultak.
Szakértők és EU-segítség is érkezett, de kérdések maradtak
A román hatóságok a katasztrófa uniós segítséggel történő kezelését is kezdeményezték: magyar, német, spanyol és holland szakértők is részt vesznek a károk felmérésében, a megoldási javaslatok kidolgozásában.
A legfrissebb tervek szerint a Korond-patak vizét csőrendszeren keresztül vezetnék el a bánya környékéről, ideiglenes vízgyűjtő medencéket is kialakítva a felső szakaszon. Céljuk, hogy megelőzzék az újabb beáramlást, és ezzel a bánya szerkezeti integritásának további romlását.
A szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette, hogy a magyar kormány is figyelemmel kíséri az eseményeket. Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról tájékoztatta a kormányt, hogy a tragédia részben egy elmaradt vízelterelés miatt következhetett be.
A parajdi sóbánya nemcsak fontos gazdasági létesítmény, hanem turisztikai attrakció is, ezért a jövője nemcsak regionális, hanem országos jelentőségű.
