Vlagyimir Putyin május 9-i győzelmi ünnepsége példátlan biztonsági kockázatok mellett zajlik, miközben Moszkvát ukrán drónok támadják, a nemzetközi vezetők többsége pedig távol maradt.
A Győzelem Napja idén különösen fontos Putyin számára, hiszen ez a náci Németország felett aratott szovjet győzelem 80. évfordulója, és elnöksége 25. parádéja. Azonban az ünnep körülményei komorak:
„Veszély árnyékolja be a Vörös téri katonai felvonulást, és a jövőbeli kudarcok szellemei kísértik.”
Putyin különösen elégedetlen amiatt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az orosz javaslatot egy háromnapos tűzszünetre, amely éppen a Győzelem Napja körüli időszakra szólt volna.
Diplomáciai szinten is érezhető az elszigetelődés: számos világvezető – köztük India, Pakisztán, Dél-Afrika és Irán – nem képviselteti magát magas szinten, míg Kína elnöke, Hszi Csin-ping az egyetlen nagyhatalmi vezető, aki megjelent. Aleksandar Vučić szerb elnök gépe kerülőúton érkezett, miután a balti országok lezárták légterüket.
A biztonsági helyzet is súlyos:
„Moszkva a valaha indított legkomolyabb és legösszehangoltabb ukrán dróntámadással néz szembe”
– írja az ATV. Több repülőteret lezártak, tízezrek rekedtek a földön, a drónelhárítási rendszerek pedig internetkimaradásokat okoznak a fővárosban.
Csak május 7-én 524 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem, és miközben a főváros védelme elsőbbséget élvez, vidéki célpontok sebezhetővé váltak. Zelenszkij szerint
„erőink igazságot szolgáltatnak Oroszország küszöbén, célba véve a terror eszközeit”, és arra figyelmeztetett, hogy nem tudják garantálni a Vörös téren résztvevők biztonságát. Hírszerzési főnöke, Kirilo Budanov pedig azt tanácsolta:
„aki kilátogat az eseményre, vigyen magával füldugót.”
Bár Ukrajna gazdasága és hadereje gyengébb, Oroszország bizonyos szempontból sérülékenyebb lett:
„Putyin legnagyobb gyengesége, hogy a háború hazatér az átlagos oroszokhoz. Kijev legjobb esélye erősebb ellenfelének megállítására pontosan ez.”