Drámai fordulatot vett a világgazdaság alakulása: Donald Trump volt amerikai elnök bejelentette, hogy éjféltől az Egyesült Államok új vámokat vet ki a világ összes országára – az eddigi kereskedelempolitikai gyakorlatot gyökeresen felborítva.
A döntés azonnali hatással járt: a New York-i tőzsde két legnagyobb indexe, az S&P 500 és a Nasdaq is 3%-os mínuszban zárt, és az ázsiai piacok is 2–3% közötti zuhanással nyitottak. A befektetői bizonytalanság globális, és egyelőre beláthatatlan gazdasági következményekkel számolnak az elemzők.
Mindenki kapott – de az EU-t különösen sújtja
A vámintézkedések országonként eltérő mértékűek, attól függően, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hiányban vagy többletben van-e az adott országgal. Trump új politikája szerint még azok is legalább 10%-os vámot kaptak, akik többet importálnak Amerikából, mint amennyit exportálnak.
Néhány konkrét szám:
-
Európai Unió: 20%
-
Kína: 34%
-
Japán: 24%
-
Minden más ország minimum: 10%
-
Minden külföldi személyautóra: 25% vám (eddig az EU-ban 10% volt az amerikai autókra)
Az intézkedés még a lakatlan szigetekre is kiterjed, jelezve a Trump-féle kereskedelempolitika abszolút radikalizálódását.
Szijjártó Péter: Brüsszel a hibás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem a szokványos diplomáciai hangnemben reagált a vámtarifák bevezetésére. Véleménye szerint az Európai Bizottság politikai bénultsága okozta a magyar gazdaságot is érintő válsághelyzetet:
„Az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák.”
A miniszter szerint az EU-nak két és fél hónapja lett volna tárgyalásokat kezdeni az amerikai kormánnyal, és az európai autóipari vámokat csökkenteni az amerikai szintre (10%-ról 2,5%-ra). Ehelyett – fogalmazott – „ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből”.
„Az Európai Bizottság ezt is elhibázta. Nem tárgyaltak, helyette megint ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből. S mindezt több ezer eurós havi fizetésért…”
Politikai logikátlanság vagy kampánykommunikáció?
Bár a vámintézkedések nemcsak az EU-t, hanem a világ összes országát érintik, a magyar kormány külügyminisztere mégis kizárólag Brüsszelt teszi felelőssé. Ez szokatlan álláspont, hiszen Trump intézkedése globális jellegű, és független a konkrét uniós vámpolitikai lépésektől.
A gazdasági szakértők szerint a közös vámpolitika az EU egyik alapértéke, így Magyarország vámügyi mozgástere ebben a kérdésben gyakorlatilag nulla. A belpolitikai kommunikáció szempontjából ugyanakkor Brüsszel bűnbakká tétele illeszkedik a magyar kormányzati retorikába, különösen az európai választási kampány hajrájában.
Mit jelent ez a magyar gazdaság számára?
A magyar export erősen kitett az autóiparnak és a feldolgozóipari beszállítói láncoknak, amelyek érzékenyen reagálhatnak az amerikai vámok változására – még akkor is, ha Magyarország közvetlen kivitele az Egyesült Államokba mérsékelt.
A legnagyobb hatás közvetetten, az európai beszállítói rendszeren keresztül jelentkezhet, ahol a német autógyártók exportja és profitabilitása csökkenhet, ez pedig visszahat a magyar gyártókapacitásokra is.
