Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai konfliktus kezelésével kapcsolatban kifejezte erős dühét Vlagyimir Putyinnal szemben, különösen miután az orosz vezető megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij legitimitását. Trump az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy ha Oroszország nem hajlandó a tűzszünetet elfogadni, akkor másodlagos vámokat fog kivetni Moszkva olajexportjára. „Ha Oroszország és én nem tudunk megegyezni az ukrajnai vérontás megállításáról, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája volt, ami lehet, hogy nem az, de ha úgy gondolom, hogy Oroszország hibája volt, akkor másodlagos vámot fogok kivetni az olajra, minden Oroszországból származó olajra” – mondta Trump.
Trump azzal is fenyegetőzött, hogy 25 vagy akár 50 százalékos vámot vet ki, amely azokat az országokat érintené, amelyek orosz olajat vásárolnak. „Ez azt jelentené, hogy ha Oroszországból vásárolsz olajat, nem tudsz üzletet kötni az Egyesült Államokban. 25 százalékos vám lesz minden ... minden olajra, 25-50 százalékpontos vám minden olajra” – tette hozzá.
Az amerikai elnök dühének oka, hogy Putyin pénteken megpróbálta támadni Zelenszkij hitelességét. Putyin az orosz televízióban azt javasolta, hogy Ukrajnát egy ideiglenes, ENSZ-vezette kormány alá kellene helyezni, hogy új választásokat tartsanak, mielőtt bármilyen békemegállapodásról tárgyalnának. Trump ekkor elmondása szerint: „nagyon dühös voltam, kiakadtam”, amikor Putyin „elkezdett belemenni Zelenszkij hitelességébe, mert ez nem a megfelelő helyre megy, érti?” – mondta Trump.
A másodlagos vámokkal kapcsolatos fenyegetés mellett Trump Iránnak is üzent, és kijelentette: „Ha nem kötnek alkut” nukleáris fegyverprogramjuk megfékezéséről, „bombázások lesznek. Olyan bombázások lesznek, amilyeneket még soha nem láttak.” Trump emellett új gazdasági szankciók lehetőségét is említette Irán ellen: „Van rá esély, hogy ha nem kötnek alkut, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni rájuk” – mondta.
Trump később a venezuelai olajexportot hozta fel példaként, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok korábban szankciókat alkalmazott a venezuelai olajra, és „nagyon erős hatása volt”. „Tudja, hogy minden hajó csak úgy kiszállt, és elmentek. Nagyon sokan elmentek. Egyenesen az óceánba dobták a tömlőket, és elmentek” – mondta Trump.
A finn elnök, Alexander Stubb is részt vett egy nem hivatalos találkozón Trumpal, ahol beszélgettek a tűzszüneti határidőkről. Stubb szerint „tűzszünetre van szükségünk, és a tűzszünetre határidőt kell szabnunk, majd meg kell fizetnünk az árat a tűzszünet megszegéséért”. Stubb azt is kiemelte, hogy „először is, szükségünk van egy tűzszüneti időpontra, és én azt szeretném, ha ez mondjuk április 20-án, húsvétkor lenne, amikor Trump elnök már három hónapja hivatalban van.”
Trump az interjúk során a grönlandi területek és a ritkaföldfémek kérdését is érintette, kijelentve, hogy „100%-ig” biztos abban, hogy Grönlandot megszerezhetik, és „semmit nem veszek le az asztalról”. A választási kampány során Trump már említette, hogy 24 órán belül véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak, de ezt a megjegyzést „egy kicsit szarkasztikusnak” minősítette.
Trump és alelnöke, JD Vance egy hónappal ezelőtt az Ovális Irodában szidta Zelenszkijt, amit Washington a hírszerzési és katonai segélyek megvonása követett. Kijev ezt követően elfogadta a 30 napos tűzszüneti javaslatot, ha a Kreml viszonozza a hírszerzés és segélyek visszaállítását - írta meg a The Guardian.
Putyin a hónap elején kifejtette, hogy bár támogatja a tűzszünetet, „vannak árnyalatok”, és a harcok bármilyen leállításának „meg kell szüntetnie a válság kiváltó okait”. Ukrajna demilitarizálását, a nyugati csapatok békefenntartóként való jelenlétének elutasítását, valamint négy régió annektálását követelte, amelyek közül három csak részben tartanak megszállva.
Trump végül azt is hozzátette, hogy ha Zelenszkij megpróbálja visszavonni az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást, akkor „nagy, nagy problémák” várnak rá. „Megállapodást kötöttünk a ritkaföldfémekről, és most azt mondja, nos, tudják, újra akarom tárgyalni az alkut” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „ha újra akarja tárgyalni az alkut, akkor nagy problémái vannak”.
