Zabihullah Mudzsahid, a tálib kormány szóvivője azt mondta, hogy a "vakmerő" csapások helyi idő szerint 03:00 óra körül a pakisztáni határ közelében lévő házakat találták el - közölte a BBC.
Pakisztán elismerte, hogy "hírszerzésen alapuló terrorellenes műveleteket" hajtott végre Afganisztánban. Hivatalos közleményben nem közöltek pontos részleteket a műveletről.
A csapás azután történt, hogy Asif Ali Zardari elnök "határozott választ" ígért az ismeretlen fegyveresek által szombaton megölt hét katona halálára. A katonák vasárnapi temetésén Zardari elnök hozzátette, hogy a megtorlásra "függetlenül attól, hogy ki az, vagy melyik országból" érkezett a csoport, sor kerül.
A katonai állás elleni szombati támadás az afgán határ közelében, Észak-Vazirisztánban történt. Pakisztán szerint Afganisztánból indították - ez egyike az utóbbi hónapokban egyre több támadásnak, a hadsereg szerint. A pakisztáni hadsereg a televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Afganisztán "biztonságos menedék" volt a fegyveresek számára, és azt állította, hogy a támadások a tálibok "teljes támogatását és segítségét" élvezték. A légicsapásokról nem tettek említést.
Egy névtelenséget kérő helyi kormánytisztviselő azonban elmondta, hogy a hétfő reggeli támadások Khost és Paktika tartományokban a szombati halálesetek megtorlásaként történtek.
A tálibok később bejelentették, hogy erőik a határ mentén a pakisztáni hadsereget vették célba.
Mudzsahid az X-en (korábban Twitter) közzétett nyilatkozatában már figyelmeztette Pakisztánt, hogy "ne hibáztassa Afganisztánt az ellenőrzés hiánya és a saját területén jelentkező problémák miatt".
"Az ilyen incidenseknek nagyon rossz következményei lehetnek, amelyek nem állnak Pakisztán ellenőrzése alatt."
Elmondta, hogy a csapások "polgári otthonokat" értek, öt nő és három gyermek meghalt.
Afganisztán és Pakisztán között azóta nőtt a feszültség, hogy a tálibok 2021-ben visszavették az ország irányítását.
Tavaly év végén Pakisztán több százezer afgánt kényszerített arra, hogy hagyja el az országot, mondván, hogy nem rendelkeznek a maradáshoz szükséges papírokkal. Emberi jogi csoportok bírálták ezt a politikát, mondván, hogy sok menekültet és menedékkérőt kényszerítettek távozásra.
Az akkori ügyvezető miniszterek azt állították, hogy erre biztonsági okokból került sor. Egyes elemzők szerint csoportok kihasználták a tálibok visszatérését, de a tálibok tagadták, hogy militáns csoportokat látnának vendégül.
