Magabiztos győzelmet aratott Emmanuel Macron regnáló köztársasági elnök a tegnap rendezett francia elnökválasztás második fordulójában kihívója, Marine Le Pen felett. A szélsőjobb ugyanakkor egyre erősebb gall földön, ismét széleskörű társadalmi összefogásra volt szükség hatalomra kerülésük megakadályozása érdekében, csakúgy, mint öt évvel ezelőtt.
Az Eiffel-torony tőszomszédságában, a háború római istenéről, Marsról elnevezett hatalmas parkban szólt híveihez győzelmi beszédében az újraválasztott Emmanuel Macron, aki köszönetet mondott a francia választópolgároknak, amiért ismét bizalmat szavaztak neki.
A centrista régi-új államfő jelentős győzelmet aratott szélsőjobboldali kihívója felett: a szavazatok 58,8 százalékát söpörte be. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy több mint 40 százalékkal többen szavaztak rá, mint a 41,8 százaléknyi választópolgár bizalmát elnyerő Marine Le Penre.
A 44 éves Macron az első elnök Jacques Chirac óta, akit újraválasztottak tisztségében. Ilyenre legutóbb 20 évvel ezelőtt, 2002-ben került sor. Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy öt évvel ezelőtt a szavazatok 66 százalékát megszerezve győzte le Le Pent, a mostani ennél szorosabb verseny volt.
A 44 éves Macron az első elnök Jacques Chirac óta, akit újraválasztottak tisztségében Fotó: France24
A francia társadalom – melynek jelentős része rendszerint elégedetlen a kormány politikájával – hajlamos az első adandó alkalommal leváltani a regnáló hatalmat. Hogy ez ezúttal elmaradt, jelentős részben annak tudható be, hogy az emberek többsége továbbra sem szeretne szélsőjobboldali elnököt az ország élén.
A France 24 hírportál kiemeli ugyanakkor, hogy Marine Le Pen – aki harmadszor indult az elnöki posztért – ezúttal állt legközelebb a végső sikerhez. Mint írják, a II. világháború óta most került legközelebb az Elysée-palotához a szélsőjobboldal Franciaországban.
Macron hangsúlyozta is a Mars-mezőn: tudja, sok francia azért szavazott rá, hogy távol tartsa a radikális jobboldalt a hatalomtól. Mindez pedig kötelezettségeket ró rá. Kijelentette: minden francia polgár elnöke kíván lenni a következő öt évben. Egy igazságosabb társadalomért, a nők és a férfiak közötti egyenlőségért kíván dolgozni.
Az Ukrajnában zajló háború is szóba került Macron beszéde során. Tragikus időket élünk a francia elnök szerint, mikor is nagy szükség van egy erős Franciaországra az Európai Unió egyik vezető hatalmaként.
Homlokegyenest eltérően értékelte az elnökválasztás eredményét a vesztes aspiráns, Marine Le Pen. Az eszmék, melyeket képviselünk új magasságokba emelkedtek társadalmi támogatottságukat tekintve – utalt előretörésére a hívei előtt tartott értékelő beszédében.
Az 53 éves politikus ilyen értelemben fényes győzelemről számolt be támogatóinak, noha elismerte vereségét Macronnal szemben. A radikális jobboldal vezetője mostantól a júniusi parlamenti választásokra koncentrál, ahol hadvezérként szándékozik vezetni híveit a Macron elleni újabb csatába. Felvesszük a harcot ismét – jelentette ki.
Marine Le Pen ugyan ismét veszített Macron ellen, de ezúttal jóval több szavazatot szerzett, mint öt évvel ezelőtt, amit az 53 éves politikus győzelemként él meg Fotó: France24
Marine Le Pen interpretációja szerint a most lezárult választás alkalmával Macron és Franciaország között kellett választaniuk a szavazóknak. Egyesek megfogadták szavait, a többség azonban úgy érezte, Le Pen és a Köztársaság közül kell választania. A taktikai szavazóknak, akik nem kívántak szélsőjobboldali elnököt az ország élére, döntő szavuk volt a tegnapi végeredmény kialakulásában.
Az Európai Unió vezető politikusai számára is nagy megkönnyebbülést jelenthet a francia elnökválasztás eredménye. Le Pen ugyan deklarálta kampánya során, hogy nincs titkos terve sem az unió elhagyására, sem az euróövezetből, illetve a Schengeni övezetből való kilépésre elnökké választása esetére, Macron szerint mégis fennállt volna a Frexit lopakodó veszélye, amennyiben Le Pent választják meg államfőnek.
Emmanuel Macron első elnöki ciklusa viharos időszaknak bizonyult az ország modern kori történelmében: erőszakos tüntetések sorozata, a Covid okozta megszorítások ejtettek súlyos sebeket a francia társadalmon. Amikorra pedig úgy tűnt, sikerült túljutni ezeken a megpróbáltatásokon, kitört a pusztító háború Kelet-Európában.
A zavargásokban a rendőrök könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen Fotó: Le Figaro
És most sem maradtak el a zavargások Macron győzelmét követően. Ezrek vonultak Párizs utcáira, miután bejelentették Emmanuel Macron győzelmét. A zavargásokban a Reuters információ szerint a rendőrök könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen. Erről több Twitter-bejegyzés is beszámol.
Sőt. lövöldözésre is sor került a francia fővárosban. Miután egy autó rossz irányban haladt a Pont Neuf nevű hídon, és a rendőrség felszólítására a sofőr gyorsítani kezdett, a Le Figaro francia lap tudósítása szerint tüzet nyitott rá a párizsi rendőrség. A lap információi szerint a jármű vezetője és az első ülésen ülő utas meghalt, míg egy harmadik megsebesült.
