Az észak-európai állam külpolitikájának alapköve volt az ország semleges státuszának megőrzése annak érdekében, hogy kizárja a konfrontáció lehetőségét hatalmas keleti szomszédjával. 2022 február 24-éig. Az ukrajnai orosz invázió azonban egy csapásra megváltoztatta a finn közgondolkodást.
Finnországban ma már reális lehetőségként tartják számon az ország csatlakozását az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez. Egy február 28-ai közvéleménykutatás adatai szerint a lakosság 53 százaléka támogatta volna Helsinki felvételi kérelmét a NATO-ba. Míg a március 14-ei felmérés már 62-os támogatottságot mért Finnországban. Immár nem fundamentum a semlegesség jövőbeni megőrzése.
Sanna Marin miniszterelnök február 28-án – precedens nélküli döntést hozva – bejelentette, hogy kormánya fegyvereket fog szállítani Ukrajnának, hogy segítse függetlensége megőrzésében. Mindeközben Sauli Niinistö köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hideg fejre lesz szükség, mielőtt döntés születik a NATO-csatlakozási kérelem esetleges benyújtásáról.
Az 5,5 millió lakosú Finnországnak több mint 1300 km hosszú közös határa van Oroszországgal. A Krím-félsziget 2014-es megszállása, illetve a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása óta Finnország hadserege gyors modernizálásába fogott, s e mellett közeledni kezdett a NATO-hoz is.
A nyugati katonai szövetség és a finn kormány 2014-ben szerződést kötött, melyben Helsinki vállalta, hogy válsághelyzetben támogatást ad és tranzitot biztosít a NATO erők számára felkérés esetén. Idén a NATO bejelentette, hogy a katonai szövetség országai közötti információmegosztásba Finnországot is bevonják.
A NATO-integráció legfőbb előnyét a szövetség védőernyője jelentené: az V. cikkely értelmében Finnország számíthatna szövetség katonai segítségnyújtására egy esetleges orosz támadás esetén. Ugyanakkor Finnország ezer szállal kötődik Oroszországhoz, jelentős orosz anyanyelvű közösség él az országban.
A határ orosz oldalán, Kelet-Karéliában pedig finn kisebbség él, orosz állampolgárként. Oroszország fontos kereskedelmi partner is egyben, a NATO-integráció pedig rombolhatná a finn-orosz gazdasági kapcsolatokat. Az Eurostat adatai szerint a Finnországban felhasznált földgáz 97 százaléka orosz importból származik.
Nehéz döntés előtt áll tehát a finn kormány és társadalom egyaránt a jövő külpolitikai orientációjának kimunkálása tekintetében. A NATO jelezte fogadókészségét Finnország valamint Svédország esetleges tagfelvételi kérelme esetére. A folyamat gyorsan lezárulhatna, mindkét skandináv ország rendelkezik a szükséges katonai kapacitásokkal.
Az orosz politikai vezetés, Vlagyimir Putyinnal az élen éles kirohanást intézett a két skandináv állam ellen. Az elnök mellett Maria Zakharova, az orosz külügy szóvivője is megfenyegette Stockholmot és Helsinkit, hogyha feladják a semlegességüket, és csatlakoznak a NATO-hoz, annak súlyos katonai és politikai következményei lesznek, amelyre kemény választ fognak adni.
„Finnországnak és Svédországnak nincs joga a saját biztonságát olyan lépésekkel megalapozni, amely más ország biztonságát sérti” – idézte a Newsweek a külügyi szóvivőt. Ismét kiderült, hogy a jelenlegi orosz vezetés bármire képes, azaz katonailag immár olyan két országot fenyeget, amely sosem volt tagja az egykori szovjet birodalomnak.
Az ukránok lerohanása pedig bizonyította, számukra más független állam határa nem jelent semmit. Ugyanis az eszükbe sem jut, hogy ha nem támadták volna meg Ukrajnát, a két skandináv államnak eszébe sem jutott volna az, hogy feladják a semlegességüket.
