Alig néhány héttel a nyári főszezon előtt gyökeresen alakulnak át az európai utazási szokások. A Közel-Keleten eszkalálódó fegyveres konfliktus, az iráni válság és a bizonytalan légtérhasználat nemcsak a tőzsdéket és az üzemanyagárakat rázta meg, hanem a turisták biztonságérzetét is. Horti Flóra, az MBH Bank elemzője a Pénzcentrum megkeresésére rávilágított: a korábban népszerű egzotikus úti célok helyett az utazók tömegesen választják a biztonságosabbnak ítélt európai desztinációkat.
Mediterrán menekülőút: Spanyolország és Horvátország a szezon nyertesei
A turisztikai adatok egyértelmű átrendeződést mutatnak: aki eddig a Közel-Keletre vagy Észak-Afrikába vágyott, az most a Földközi-tenger északi partjain keres menedéket. Horti Flóra szerint az angol utazók körében például látványos a fordulat: a korábban térségbe tervezett utak helyett Portugália, Spanyolország és Olaszország lett a befutó. Ez a trend azonban kétélű kard: a hirtelen megugró kereslet miatt a népszerű spanyol tengerpartokon már most 75-80 százalékos a szobafoglaltság, ami elkerülhetetlen drágulást vetít előre.
Míg Dél-Európa virágzik, addig a válságövezethez közeli országok súlyos veszteségeket könyvelhetnek el. Egyiptom, amely eddig verhetetlen volt ár-érték arányban, most drasztikus visszaeséssel küzd. Hasonló a helyzet Törökországbanis, ahol a 2025-ös rekordév után most az „óvatossággal látogatható” besorolás és a szomszédságban zajló konfliktus miatt sorra mondják le a foglalásokat. Az elemző kiemelte: a közel-keleti régió turisztikai ágazata naponta mintegy 600 millió dolláros (kb. 200 milliárd forint) kiesést szenved el a feszültség miatt.
Egekbe szökő repülőjegyárak és légtérzár
A konfliktus nemcsak az úti célok népszerűségét, hanem az utazás költségeit is alapjaiban rengeti meg. Az iráni légtérzár és a kerülő útvonalak miatt a kerozinigény megnőtt, ami a jegyárakban is lecsapódik. Bizonyos kelet-ázsiai útvonalakon már most hatszoros drágulást mértek a légitársaságok. Ez a folyamat a távolsági járatokat bizonytalanná, a nyaralást pedig luxuscikké teszi azok számára is, akik nem közvetlenül a válságövezetbe indulnának.
„Az iráni konfliktus már most súlyosan érinti a közel-keleti országok turizmusát. (...) A másik jelentős tényező a légtérzárak és a járattörlések, és a kerozinárak emelkedésének hatása: ezek nemcsak az érintett országokba utazókat érintik, hanem a távolabbi desztinációkat is” – hangsúlyozta Horti Flóra.
A bizonytalanság egy újabb trendet is életre hívott: a német piacon például február vége óta 20 százalékkal estek vissza az előfoglalások, miközben az utasbiztosítások és a rugalmas, lemondható utak iránti igény az egekbe szökött. Az utazók már nem mernek hónapokra előre tervezni fix konstrukciókkal.
Budapest is megérezheti a turisztikai hullámverést
Bár Magyarország nem tengerparti ország, a globális átrendeződés alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Izrael hagyományosan az egyik legfontosabb beutazó piaca Budapestnek, így a városi turizmusban itt biztosan komoly visszaesés várható. Ugyanakkor Közép-Európa és a magyar főváros a biztonságot kereső nyugat-európai vagy ázsiai turisták számára felértékelődhet, mint stabil és békés alternatíva.
A turisztikai szektor egyik sajátossága azonban a rugalmasság. Ahogy a pandémia után is láthattuk, a kereslet válság idején gyorsan zuhan, de a biztonságérzet helyreálltával azonnali és erős felívelés következik. A 2026-os szezon sorsa tehát azon múlik, hogy a következő hetekben sikerül-e megállítani a közel-keleti eszkalációt, vagy a turisták végleg „lehorgonyoznak” az európai partoknál, tovább fűtve az ottani árakat.
