Látványosan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A diplomához már nem kell igazolás a nyelvtudásról, így a fiatalok tömegesen hagyták abba a felkészülést. A nyelviskolák most a túlélésért küzdenek – derül ki a Népszava cikkéből.
A nyelvvizsgák kora leáldozott
Az elmúlt hat évben több mint felére csökkent a nyelvvizsgát tevők száma. 2019-ben még 124 ezer ember vizsgázott, míg 2024-ben már csak 59 ezer, és 2025-ben is folytatódik a csökkenés – körülbelül 5 százalékos visszaeséssel.
A 20–24 éves korosztályban volt a legnagyobb zuhanás:
-
2019-ben még 28 492-en,
-
2024-ben 10 137-en,
-
2025-ben már csak 9850-en tettek nyelvvizsgát.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez a réteg volt a piac motorja, az ő hiányuk most élet-halál kérdés a nyelviskoláknak.
Miért omlott össze a piac?
A folyamat már 2020-ban elindult, amikor a kormány nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, és később végleg eltörölte a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Mivel a cégek már nem a papírt, hanem a valódi nyelvtudást keresik, a vizsga elvesztette értékét.
A lakossági piac szinte teljesen eltűnt, helyét a vállalati és intézményi képzések vették át. A visszaesést még az sem tudta megállítani, hogy az első sikeres nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál.
Még van, ahol számít
Néhány egyetem a felvételin pluszpontot ad a nyelvvizsgáért, ami Rozgonyi szerint reményt adhat a piacnak. A legnépszerűbb nyelvek továbbra is az angol és a német, 2025-ben:
-
47 734-en vizsgáztak angolból, ebből 37 407-en sikerrel,
-
6768-an tettek német nyelvvizsgát, közülük 4952-en jártak sikerrel.
A 14–19 évesek aránya még mindig a legnagyobb, de az ő számuk is több mint 20 ezerrel csökkent öt év alatt.
A nyelviskolák most abban bíznak, hogy a munkaerőpiac újra értékké teszi a hitelesített nyelvtudást – addig viszont sokuknak át kell alakítaniuk a működésüket, ha életben akarnak maradni.
