Észtország kész lenne pénzügyi segítséget nyújtani Magyarországnak, ha Budapest vállalná az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszállítási szerződések felmondását -közölte az Economx. Erről Alar Karis észt államfő beszélt az Ilta Sanomat című finn lapnak adott interjújában.
Karis szerint Európának növelnie kell a nyomást Oroszországon, különösen az energiahordozók vásárlásának területén. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november végi oroszországi látogatásán arra törekedett, hogy „a jövőben elegendő mennyiségű olcsó energiát biztosítson az országnak”. Az észt elnök úgy látja, Magyarország és Oroszország között akár a 2040-es évekig érvényben lévő energetikai megállapodások is lehetnek.
Az észt javaslat: közös teher a kötbérre
Az észt államfő egyértelművé tette, hogy szerinte Magyarországnak fel kellene mondania az Oroszországgal kötött szerződéseket, még akkor is, ha ez jelentős pénzügyi következményekkel jár. Ennek enyhítésére vetette fel az észt segítség lehetőségét.
„Lehet, hogy érdemes lenne segítenünk (Budapestnek) a szerződések felmondásáért járó büntetések kifizetésében” – fogalmazott Karis.
Az uniós cél, hogy 2028-ig teljesen leváljunk az orosz gázról
Mindeközben az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács már októberben elfogadott egy tárgyalási álláspontot, amely szerint 2028. január 1-jéig teljesen megszüntetnék az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az Európai Unióban. Ennek ellenére a legutóbbi magyar–orosz találkozót követően Moszkva és Budapest megállapodott a gáz- és kőolajszállítások folytatásáról a korábbi mennyiségekben.
Jogvita Brüsszellel, borús kilátásokkal
Az orosz energiaimport leállítását célzó uniós intézkedést a magyar és a szlovák kormány az Európai Bíróság előtt támadná meg. A lépés kimeneteléről azonban megoszlanak a vélemények. Holoda Attila energiaszakértő a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor ezt a pert elveszíti.
