Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába léptette át a magyar élelmiszer- és drogériai kiskereskedelmi árrésstop ügyét, miután aggályosnak találta a kormány által bevezetett korlátozásokat - írta a Portfolio. A testület két indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyekben felszólítja a kabinetet, hogy mielőbb módosítsa az érintett szabályokat. A kormánynak két hónapja van reagálni – különben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
Brüsszel szerint a rendszer diszkriminatív és gazdaságilag fenntarthatatlan
A bizottsági álláspont szerint a magyar árrésstop sérti az uniós megkülönböztetésmentességi elvet:
-
a szabályozás ugyanis minden külföldi tulajdonú kiskereskedelmi szereplőre kötelező,
-
miközben több, főként franchise-rendszerben működő magyar lánc mentesül az előírások alól.
Az EU úgy látja, hogy a kormány által meghatározott árrés olyan alacsony, hogy a cégek nem képesek belőle fedezni a működési költségeiket. Ez azt eredményezheti, hogy bizonyos termékeket veszteséggel kell értékesíteniük – ami különösen a nem magyar tulajdonú üzletláncokat érinti súlyosan.
A Bizottság hangsúlyozza: a korlátozás nem igazolható közérdekre hivatkozva, és aránytalanul avatkozik be a vállalkozások piaci működésébe. Emellett a testület azt is megjegyzi, hogy a kormány szabályozása magyar munkahelyeket is veszélyeztet, hiszen a külföldi láncok alkalmazottainak többsége magyar.
Két párhuzamos eljárás indult: élelmiszer és drogéria
Az EU két külön vizsgálatot folytat:
-
az élelmiszer-kiskereskedelmi árrésstop,
-
valamint a drogériai termékekre vonatkozó árrésplafon ügyében.
Mindkettő esetében ugyanaz a fő kifogás: a szabályozás célzottan hátrányos helyzetbe hozza a külföldi tulajdonú vállalkozásokat, és torzítja a versenyt.
A kormány szerint Brüsszel a multik oldalán áll
A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsan reagált a brüsszeli lépésre. Közleményükben azt írták:
„Ma kiderült, hogy Brüsszel továbbra is a multik érdekeit képviseli, és újabb pénzeket akar behajtani Ukrajna és a háború finanszírozására. A kormány kész megvédeni az árréscsökkentést a brüsszeli eljárással szemben.”
A kabinet továbbra is kitart amellett, hogy az intézkedés a fogyasztók védelmét szolgálja, és csak a kereskedők „profitját” korlátozza.
Mi jöhet most?
-
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy érdemi választ adjon Brüsszelnek és módosítsa a jogszabályokat.
-
Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság az EU Bírósága elé viheti az ügyet.
-
A végső ítélet akár pénzbírságot is eredményezhet.
