A Publicus Intézet legfrissebb, a Népszava megbízásából készült közvélemény-kutatása szerint a magyarok többsége a kormány gazdaságpolitikáját tartja felelősnek az infláció miatt, és kevésbé hisz a háborúra és „Brüsszelre” mutogató kormányzati narratívának. A felmérés október 6–13. között, telefonos megkérdezéssel készült, reprezentatív mintán a magyar felnőtt lakosság körében.
A kormányt hibáztatják az árak emelkedéséért
A válaszadók 52 százaléka szerint az infláció növekedéséért elsősorban a kormány, a Fidesz vagy Orbán Viktor gazdaságpolitikája felelős. Csak 18 százalék nevezte meg az ukrajnai háborút, 16 százalék az Európai Uniót, míg 12 százalék a kereskedőket, 11 százalék pedig a forint gyengeségét okolta.
A kutatás szerint tehát a kormányzati kommunikáció hatása korlátozott: hiába hangoztatja a propaganda, hogy a „brüsszeli szankciók” és a háború okozzák a drágulást, a magyarok többsége belföldi okokat lát a pénzromlás mögött.
Pártpreferencia szerint erős megosztottság
A politikai hovatartozás továbbra is meghatározza az inflációról alkotott véleményt. Az ellenzéki szavazók 89 százaléka, a bizonytalanok 48 százaléka a kormányt hibáztatja, míg a fideszeseknek mindössze 8 százaléka.
A kormánypárti tábor ezzel szemben inkább Brüsszelt (39%) és az ukrajnai háborút (36%) teszi felelőssé. Az ellenzékiek közül viszont csupán 6 százalék gondolja úgy, hogy az EU miatt drágulnak az árak, és mindössze 5 százalékhibáztatja a háborút.
A magyar infláció még mindig magasabb az uniós átlagnál
A Publicus-elemzés rámutat: a külső tényezők minden közép-európai országot érintenek, mégis nagy különbségek vannak az inflációban. Szeptemberben Szlovákiában 4,6, Csehországban 2, Lengyelországban 2,9, míg az EU-átlag 2,6 százalék volt. Magyarországon ugyanebben az időszakban 4,3 százalékos pénzromlást mért a KSH.
Bár ez jóval alacsonyabb a tavalyi csúcshoz képest, a lakosság érzékelése továbbra is eltér a hivatalos adatoktól: a GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az emberek átlagosan 24 százalékos drágulást éreznek az elmúlt egy évben. A jegybank szakértői szerint az inflációs várakozások lassan csillapodnak, és ez önmagában is akadályozza az árak stabilizálódását.
Politikai következmények is lehetnek
A közgazdászok és elemzők egyetértenek abban, hogy az infláció meghatározó téma lesz a 2026-os választásokon. Bár a hivatalos adatok szerint az árak növekedése lassul, a lakosság ezt nem érzi a mindennapokban – így a kormány kommunikációs előnye is korlátozott marad.
