A magyar költségvetési politika stabil alapokon nyugszik, és a kormány korábbi vállalásainál is kedvezőbben alakul – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb értékeléséből - írta a Portfolio. A Bizottság szerint Magyarország költségvetése összességében a vállalt kiadási pályán, sőt annál szigorúbb úton halad, ezért a hazánk ellen indított túlzottdeficit-eljárás (EDP) egyelőre nem lép további szakaszba.
A 2025-ös évre az Európai Bizottság szerint Magyarország 6,1%-kal növelheti nettó költségvetési kiadásait, szemben a korábban vállalt 4,3%-os ütemmel – írta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára, és Kondora Szilárd, a Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály vezetője a Portfolion megjelent elemzésükben.
Új uniós szabályrendszer: fókuszban a kiadások
Az Európai Unió 2024 áprilisában új gazdasági kormányzási keretrendszert vezetett be, amelynek középpontjában a nemzeti középtávú fiskális-strukturális tervek (FSP) állnak. A cél, hogy az uniós tagállamok középtávon fenntartható költségvetési pályát alakítsanak ki, figyelembe véve a gazdaságpolitikai reformokat is.
Az új rendszer egyik legfontosabb újítása, hogy már nem a költségvetési hiány vagy az államadósság az elsődleges mérce, hanem a nettó állami kiadások növekedési üteme. Ez a mutató pontosabban tükrözi a kormányzati költségvetési politika hatékonyságát, mivel a kiadásokra nagyobb ráhatása van a kormányoknak, mint a külső tényezőktől is függő bevételi oldalra.
Magyarország teljesíti, sőt túlteljesíti vállalásait
Magyarország 2024-re 4,6%-os nettó kiadásnövekedési vállalást tett, ám a tényleges adat ennél jóval alacsonyabb, mindössze 2,3% lett – közölte az NGM. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján ugyan 2025-ben 6,1%-ra emelkedhet ez az érték, de a 2024–2025-ös időszakban kumuláltan a nettó kiadások növekedése a vállalt 9,1%-kal szemben csak 8,6% lehet.
Ez a különbség a GDP 0,2%-ának felel meg, vagyis a Bizottság szerint a magyar költségvetés nemcsak tartható, de óvatosabb is, mint a vállalt ütem. Ennek köszönhetően a jelenlegi túlzottdeficit-eljárás függőben marad, vagyis nem várható szankcionálás.
NEC: nagyobb rugalmasság a védelmi kiadásokban
A Bizottság pozitívan bírálta el Magyarország kérését a nemzeti mentesítési záradék (NEC) aktiválására is, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok – például a megnövekedett védelmi kiadások miatt – átmenetileg eltérhessenek a vállalt nettó kiadási pályától.
A NEC alkalmazásával a kontrollszámlák, vagyis a kiadási eltérések nyomon követése rugalmasabb keretek között történik. A rugalmasság felső határa a GDP 1,5%-a lehet, ami különösen fontos a jelenlegi biztonságpolitikai kihívások mellett.
Stabil alapokon a magyar fiskális politika
A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint a Bizottság megállapításai megerősítik, hogy a kormány prudens és fenntartható költségvetési politikát folytat. A kiadások kordában tartása és a gazdasági növekedést támogató, ugyanakkor fegyelmezett fiskális stratégia biztosítja, hogy Magyarország elkerülje a szankciókat és stabilan haladjon a pénzügyi egyensúly felé.
A Tanácsnak most négy hete van arra, hogy elfogadja a Bizottság javaslatát, amely hivatalossá teheti az EDP függőben tartását és a NEC aktiválását