Újabb szankciós lépést tett az Európai Unió: a tagállamok miniszteri Tanácsa csütörtökön jóváhagyta azt a rendeletet, amely pluszvámokat vezet be bizonyos mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra Oroszországból és Belaruszból - számolt be róla a Telex. A döntés célja, hogy csökkentsék az EU importfüggőségét, és visszafogják Oroszország exportbevételeit – vagyis kevesebb pénz jusson a háborús költségekre.
A szabályozás a 2023-as orosz mezőgazdasági import mintegy 15 százalékát érinti, valamint egyes nitrogénalapú műtrágyákra is kiterjed.
A szavazás azonban nem zajlott teljes egyetértésben: egyetlen ország szavazott nemmel – Magyarország. A bolgár és a belga delegáció tartózkodott, ami diplomáciailag szintén elutasítást jelent – ám a vámok elfogadásához elég volt a minősített többség, amit a testület így is elért.
„Ez az egyesült Európa a legjobb formájában” – kommentálta a döntést Michał Baranowski, a Tanács soros lengyel elnökségének képviselője.
Magyarország különutas szavazása nem először fordul elő
A magyar kormány több alkalommal is különvéleményt képviselt az EU oroszellenes intézkedéseivel kapcsolatban, és ez a mostani döntés sem kivétel. A Tanács ülésén Magyarország állandó uniós képviselője, Ódor Bálint vett részt, ő adta le a nemet jelző szavazatot.
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor Magyarország szembe ment a többségi állásponttal. A csütörtöki ülésen szavaztak arról is, hogy az unió elismerje bizonyos ukrán és moldáv vetőmagok egyenértékűségét. Itt is csak Magyarország mondott nemet, míg Lengyelország tartózkodott.
A döntések hátterében gazdasági, külpolitikai és agrárpolitikai megfontolások egyaránt állhatnak, de ezekről a kormány hivatalos közleményt nem adott ki.
Az új vámok célja: gazdasági függetlenség és politikai nyomásgyakorlás
Az elfogadott rendelet egy újabb eleme annak a szankciós politikának, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra a háború befejezése érdekében, miközben az EU saját gazdasági biztonságát is igyekszik növelni. A műtrágyák és agrártermékek kiválasztása nem véletlen: ezekből Oroszország jelentős exportőri szerepet tölt be, az uniós mezőgazdaság pedig sokáig támaszkodott ezekre a forrásokra.
