Tavaly szeptember óta először esett a jegybanki cél alá az eurózóna inflációja: májusban éves szinten mindössze 1,9 százalékos volt az árak emelkedése a tavasz végi előzetes adatok szerint. Ez azt jelenti, hogy az infláció a 2 százalék alatti EKB-célsávba került, ami jelentős fejlemény a monetáris politika szempontjából. A várakozások szerint ez az adat tovább erősíti a piac azon nézetét, hogy az EKB ismét 25 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot a csütörtöki ülésén - elemezte a Világgazdaság.
A kamatcsökkentés várhatóan a globális gazdasági bizonytalanságokra, például a vámháborúra reagál, és ezért a központi bank vezetése előre nem fog konkrét kamatpálya-előrejelzéseket adni. Az elemzők szerint Christine Lagarde elnök a csütörtöki sajtótájékoztatón „galamb hangot” üt majd meg.
Az ING szakértői arra számítanak, hogy az EKB lefelé módosítja inflációs pályára vonatkozó várakozásait. Az inflációs cél tartós elérése hamarabb várható, mint korábban, márciusban gondolták. Ugyanakkor a gazdasági növekedés kapcsán az EKB jelentős lefelé mutató kockázatokat azonosíthat, különösen az ellátási láncok és kereskedelmi kapcsolatok zavara miatt, ami nyomás alá helyezheti a növekedést. Ezeket a tényezőket a döntéshozóknak is figyelembe kell venniük a következő üléseken.
Bár a kamatcsökkentés nagyrészt biztosnak tűnik, a csütörtöki EKB-ülés érdekes fejleményeket is hozhat. Nemrég ugyanis felröppent a hír, hogy Christine Lagarde elnökasszony idő előtt távozhat posztjáról, amit eredetileg 2027-ig kellene betöltenie. Vélhetően a Davosi Világgazdasági Fórum vezetését venné át, ami számos kérdést vet fel majd a sajtótájékoztatón.
A friss inflációs adat után az euró a dollárral szemben mintegy fél százalékot gyengült, az árfolyam 1,145-ről 1,138-ra esett a délutáni órákban. A forint viszont nem tudta kamatoztatni az euró gyengülését, és oldalazó mozgást mutatott 403,6-os szinten, miközben a dollár-forint árfolyam 0,15 százalékot erősödött, 354,5 körül alakult.
