Szakmai egyeztetés nélkül döntött a kormány az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop meghosszabbításáról, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) sajnálattal vett tudomásul – áll a szervezet szerdai közleményében. Mint írják, a döntés nem szolgálja sem a gazdaság, sem a vásárlók hosszú távú érdekeit, miközben elfedi a mélyebb gazdasági feszültségeket.
A Gulyás Gergely által bejelentett meghosszabbítás értelmében az intézkedés augusztus 31-ig marad hatályban, noha a korábbi határidő május 31. lett volna. Az OKSZ már korábban jelezte: a lépés súlyosan torzítja a piaci versenyt, és maradandó károkat okozhat a kereskedelmi szektorban, különösen a kisebb szereplők körében.
„Sajnáljuk, hogy a kabinet nem élt ezekkel a lehetőségekkel, mert az árrésstop nem szolgálja sem a magyar gazdaság, sem a vásárlók érdekeit.”
Növekvő boltbezárások, csökkenő versenyképesség
Az OKSZ szerint már most is több száz településen nincs működő élelmiszerbolt, és az árrésstop fenntartása miatt ez a szám tovább nőhet. A statisztikák szerint a kisebb láncok és független boltok 18 százaléka tervez bezárást, mivel képtelenek finanszírozni a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatti veszteségeket.
A kiskereskedelem számára a döntés azt is jelenti, hogy elveszíti a közvetítő szerepét a beszállítók és a fogyasztók között, hiszen az árrésstop ellehetetleníti a hatékony árversenyt.
„A kiskereskedelem elveszíti az eszközeit arra, hogy hatékonyan közvetítsen a beszállítók és a fogyasztók között, miközben tompítja az árak kilengéseit.”
Emellett a szövetség felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy magyar láncok a termékeik több mint 90 százalékát hazai forrásból szerzik be, így az intézkedés hosszú távon a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar rovására is mehet. Az árrésstop teret nyithat az olcsóbb külföldi beszállítók előtt, miközben a hazai ellátási láncok nehezen és lassan állíthatók helyre.
Az OKSZ szerint haladéktalanul ki kell vezetni az árrésstopot
A szövetség szerint az árrésstop csak rövid távú árstabilitást jelent, de a háttérben növekvő gazdasági feszültségeket generál, amelyek később súlyosabban jelentkezhetnek. Ezért az OKSZ fokozatos kivezetést javasolt, amely lehetővé tenné az alkalmazkodást a piaci szereplők számára – azonban a kormány nem fogadta el ezeket az alternatívákat.
„Minél tovább marad fenn az árrésstop, annál nagyobb lesz a kivezetéséből adódó bizonytalanság, aminek eredménye a lakossági fogyasztás lassú növekedése.”
Az OKSZ egyértelmű üzenete: a gazdaságpolitikai döntésekben újra teret kell adni a piaci logikának és a szakmai egyeztetésnek, különben a legkiszolgáltatottabb fogyasztók és legkisebb vállalkozások húzzák a rövidebbet.
