Gulyás Gergely hétfői bejelentése szerint az árrésstop novemberig biztosan érvényben marad. Bár az intézkedés hivatalosan ideiglenes, egyre kevesebb az esély arra, hogy a közeljövőben megszüntetik, hiszen a választások előtti időszakban nehezen képzelhető el a hirtelen élelmiszerár-emelkedés.
Az árrésstop hatása a piacra
A boltok részben ki tudják mozogni a szabályt a széles kínálatuk révén, a beszállítók azonban kevésbé. Az élelmiszer-előállítás árindexe a második negyedévben tartósan 7 százalék fölött volt, meghaladva a fogyasztói árak növekedését, míg júniusban az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az árrésstop eddigi tapasztalatai alapján hatékonyan kordában tartotta az alapvető élelmiszerek és háztartási termékek árait. Az Online Árfigyelő adatai szerint sem a beszállítók, sem a kereskedők nem éltek a drasztikus áremelés lehetőségével, és nem alkalmaztak komoly keresztárazást.
Korlátok és problémák
A szabályozás ugyanakkor szűkíti a kiskereskedők mozgásterét, csökkenti a nyereséget, visszaveti a beruházásokat, és sok szakbolt a bezárás lehetőségét fontolgatja. Az árrésstop eddig főként az idényáras termékek, például zöldségek és gyümölcsök áremelkedését nem tudta befolyásolni. Kisebb mértékben a lisztes édesipari termékek ára is nőtt, júniusban és júliusban körülbelül 6%-kal.
Nincs fokozatos kivezetés
A kabinet elvetette a fokozatos kivezetés lehetőségét, annak ellenére, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség és a GKI Gazdaságkutató korábban ezt javasolta. Az intézkedés szerint a kereskedők legfeljebb annyi árrést alkalmazhatnak, mint 2025 januárjában átlagosan tették, legfeljebb 10%-os korlát mellett, és ez a szabály a saját márkás termékekre is vonatkozik.
Az árrésstop tehát 2025 meghatározó élelmiszerpiaci szabályozásává vált, amely a kereskedők és beszállítók számára hosszabb távon is alkalmazkodást igényel.
