Trump már említette annak lehetőségét, hogy egy általános, 10-20%-os adót vetne ki az USA-ba érkező összes árura, de hivatalba lépésének első hetében nem tett konkrét kijelentéseket ebben a kérdésben, ami a JP Morgan számára „a legnagyobb meglepetés” volt, ami ezen a héten történt. Ami Trump vámokkal kapcsolatos fenyegetéseinek őszinteségét illeti, a JP Morgan komolyan veszi őt, amikor Kínáról van szó, míg Amerika többi fő kereskedelmi partnerét - Mexikót, Kanadát és az Európai Uniót - illetően úgy vélik, hogy legalábbis a retorikájának egy részét fenntartásokkal kell kezelni. A Goldman Sachs szerint Trump célzott vámokkal sújtja majd Európát az autóipari exportokra.
Több mint valószínű tehát, hogy az USA új vámokat vet ki az Európából érkező termékekre, ami miatt az elemzők aggódnak az euróövezet piacaira gyakorolt lehetséges hatások miatt, különösen mivel a gazdaság már látott jobb napokat is. A kontinens ipari termelése ugyanis 2022. közepe óta zuhanórepülésben van, és tavaly októberben az ING borúlátóan megjegyezte, hogy „a legutóbbi adatokat tekintve aligha találunk bizonyítékot arra, hogy a fellendülés küszöbön állna”.
Miért van az európai feldolgozóipar jelenleg ilyen siralmas állapotban, és mi a valószínűsége annak, hogy hamarosan fellendül? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok segítenek majd felmérni a gazdaság potenciális ellenálló képességét az USA új vámtarifáival szemben.
Mi a gond az európai iparral?
A forex kereskedés területén az európai, kanadai és mexikói devizák jól teljesítettek Trump elnök második ciklusának első hetében. Ez arra enged következtetni, hogy megnyugvást találtak abban, hogy az elnök feltűnően tartózkodott a vámintézkedésektől. Annak érdekében, hogy megállapítsuk, mennyire indokolt ez a fajta megnyugvás, meg kell vizsgálnunk az európai feldolgozóipar utóbbi években tapasztalt éles visszaesésének okait.
A világjárvány idején Európa szenvedett attól a problémától, hogy az ellátási láncok megszakadásakor a keresletnövekedés kielégítésével kell szembenéznie, és ez a gyárak készleteinek felhalmozódásához vezetett, ami csak lassan csökkent. Azóta azonban a kínálat helyett a keresleti oldalra helyeződtek át a kihívások. Amikor az elmúlt években az infláció megugrott, ez jelentősen csökkentette az európaiak reáljövedelmét (inflációval korrigált). A fogyasztói kereslet gyenge volt, és ez nyomást gyakorolt a helyi gyártókra.
Kína két fronton is problémát jelentett Európának. Az ország gyenge belső kereslete komoly ellenszelet jelentett az európai gyártók számára, akik a világ legnagyobb autópiacának vásárlóerejére támaszkodnak. A 2024-es év utolsó hónapjaiban Németország legnagyobb autógyártói - a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz - mind bejelentették, hogy bevételeik e tényező miatt gyengék lesznek. Ezzel szemben Kína exportja, mintegy kompenzációként, növekedett. Kína hatalmas termelési kapacitásának versenyképessége tehát egy második kihívást is jelent az európai gyártók számára.
Németország ipari termelése 2023. eleje és 2024. októbere között 8,4%-kal csökkent, de valójában Európa minden nagyobb gazdaságában visszaesett a termelés ebben az időszakban. Ha pedig a tavaly október előtti másfél évet nézzük, akkor csak az európai termelés esett vissza teljes 6%-kal, míg a kínai termelés ugyanilyen arányban nőtt, az Egyesült Államokban pedig stabilan tartotta magát.
Tárgyalhat-e az EU Trumppal?
Tekintve, hogy az Európai Unió (EU) gazdaságilag sebezhetőnek tűnik Trump elnök tervezett vámjai miatt, felmerül a kérdés: képesek lesznek-e kikerülni a bajból tárgyalások útján? Erre a CEPR (Gazdaságpolitikai Kutatóközpont) így válaszol: „Az EU gyenge tárgyalási pozícióját az Egyesült Államokkal szemben a jelentős kétoldalú kereskedelmi többlet mutatja.” Más szavakkal, mivel az USA sokkal több árut importál Európából, mint amennyit Európa importál az Egyesült Államokból, ez gyengíti az EU tárgyalási helyzetét.
Egyes uniós tisztviselők felvetették, hogy Európa felajánlhatná, hogy növeli az amerikai fegyverek, mezőgazdasági termékek és cseppfolyósított földgáz vásárlását, és hogy ennek fejében Trump beleegyezhetne a vámok visszatartásába. Ez azonban nem biztos, hogy elegendő, mert ha az EU meg is kötné ezt a megállapodást, a kereskedelmi többlet nagyrészt megmaradna. Sőt, okkal feltételezhető, hogy az európai áruk amerikai importja hamarosan fel fog gyorsulni, ami még tovább növeli ezt a különbséget. Például az amerikai dollár közelmúltbeli erősödése és az Atlanti-óceántól nyugatra fekvő országok viszonylag magasabb szintű növekedése ebbe az irányba vezethet. Trump tehát előnyben van európai kollégáival szemben, és követelheti tőlük, hogy teljesen új szintre emeljék az amerikai áruk behozatalát.
A károk mértéke
Mi történhet az európai gazdasággal, ha vámokat vetnek ki? A Goldman Sachs szerint a hatás kifejezett lenne, és a legtöbb kárt nem a vámok önmagukban, hanem az azokat kísérő feszültség és bizonytalanság okozná. A Goldman véleménye szerint ezek a feszültségek akár 0,5%-kal is csökkenthetik az euróövezet reál-GDP-jét. Abban az esetben, ha az USA az összes uniós exportra általános, 10%-os vámot vetne ki, a GDP-re mért csapás egy teljes százalékpont lenne.
Rico Luman, az ING munkatársa úgy látja, hogy a vámokkal szemben a német autóipar a legsebezhetőbb, amely az ország teljes exportjának 15%-át teszi ki, de emlékeztet arra, hogy „az autóipar végső soron az acéliparhoz és a vegyiparhoz kapcsolódik, tehát az egész ellátási lánc érintett”.
Tavaly november végén a Goldman Sachs azt prognosztizálta, hogy az euró gazdasága 2025-ben mindössze 0,8%-kal fog növekedni, ami jóval kevesebb, mint a CEPR 1,3%-os előrejelzése. Mindazonáltal a Goldman ragaszkodik ahhoz, hogy nem fog recesszió kialakulni, mivel a reáljövedelmek várhatóan emelkedni fognak idén, ami az emberek által felhalmozott megtakarításokkal együtt lendületet adhat a fogyasztói kiadásoknak.
Kilátások
Az ING véleménye szerint a tartós kínai növekedési problémák baljós jelek a jövőre nézve. Nagyrészt e problémák miatt az elemzők tavaly év végén arra a következtetésre jutottak, hogy „az euróövezet iparának erőteljes fellendülése szinte lehetetlen”. A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai ipar számára szükséges energiahordozók árai kiszámíthatatlanabbá váltak, mint a 2022-es energiaválság előtt. A szokatlanul hideg időjárás például az árak emelkedéséhez vezethet, ami komoly ellenszelet jelentene a talpra állni próbáló iparágak számára. Ráadásul Európa mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő hiányától szenved, ami újabb gátat szab a munkának.
A Goldman szerint Dél-Európa sikeresebben rázza le magáról az új vámok és a fokozódó kínai verseny hatásait, mint az északi országok. Julia Poliscanova, a Transport & Environment szervezet szakértője pedig egyenesen lehetőséget lát abban, ha Trump vámintézkedései beárnyékolják Európa egét. „Trump azt kockáztatja, hogy Amerika lemarad számos tiszta technológiai fejlesztésben” – véli Poliscanova –, „így ez valójában lehetőség arra, hogy Európa felgyorsítsa saját fejlődését.”
Összegzés
Bőven van okunk feltételezni, hogy a német autógyártók meg fogják érezni a közelgő amerikai importvámok fájdalmát. A kár valószínűleg nem lesz teljesen lokális, ahogy Rico Luman rámutat, mivel az iparágak összekapcsolódnak. Tágabb értelemben Európa gazdasága bizonyos mértékig függ Németország gazdasági motorjától. Így a vámok kivetése esetén a kontinens többi részére is átterjedhet a hatás.
Nem lehet azonban megmondani, hogy az új elnök végül mit fog tenni, és lehet, hogy Kína lesz új feladatainak fő célpontja. Ha ez bekövetkezik, az csökkentheti az ország versenyképességét az export terén, ami az európai gyártók számára hátszelet jelenthet. Az elemzők azonban jelenleg nem ezt az alapforgatókönyvet veszik figyelembe, és a kínai termelést az európai iparra leselkedő fenyegetésnek tartják.
Pozitívan kell zárnunk, ezért említsük meg, hogy az euróövezetben az alacsonyabb kamatlábak, valamint a folyamatosan növekvő vásárlóerő új energiát adhat az európai fogyasztónak, és vele együtt az európai iparnak is.
A Goldman Sachshoz hasonló elemzők valóban úgy vélik, hogy az eurózóna csökkenő inflációja és a gazdaság lassú állapota együttesen elkerülhetetlenné teszi, hogy az Európai Központi Bank továbbra is a lazább irányba haladjon. Remélhetőleg az alacsony kamatlábak hatásai elég ellenálló képességekkel ruházzák fel az eurógazdaságot ahhoz, hogy átvészelje az amerikai vámok viharát. A piacok résztvevői - a részvénykereskedéstől az nyersanyak- és devizakereskedésig - figyelemmel követik az események alakulását.
