A lépés célja, hogy a jogállamiságot sértő kormányok ne akadályozhassák meg a rászorulók támogatását. Az új mechanizmusról Ursula von der Leyen jelentette be, hogy kidolgozás alatt áll, amikor az Európai Parlamentben beszélt a biztosi kollégium megválasztása előtt - írta a Népszava.
Miért van szükség változásra?
Az Európai Unió az elmúlt években pénzmegvonással büntette a jogállamisági normákat sértő kormányokat, köztük Magyarországot és korábban Lengyelországot. A korlátozások azonban gyakran sújtják azokat a helyhatóságokat, civil szervezeteket és vállalkozásokat is, amelyeknek közösségi támogatásokra lenne szükségük, de az uniós források elosztását a kormányok ellenőrzik.
„A brüsszeli pénzügyi transzferek 80 százalékát a kabinet osztja szét”, így a korlátozások következményeit gyakran azok szenvedik el, akik a leginkább rászorulnak a támogatásra.
Civil szervezetek és politikusok évek óta sürgetik a változásokat. Cseh Katalin, a Momentum egykori EP-képviselője így fogalmazott:
„A pénzek felfüggesztését előíró rendelet tárgyalásakor a parlamenti tárgyalók körömszakadtukig ragaszkodtak ahhoz, hogy a jogszabályban legyen hivatkozás az intelligens feltételrendszerre, hogy a végső felhasználók védve legyenek, és alternatív csatornákon keresztül megkaphassák a nekik járó forrásokat.”
Moritz Körner, német liberális EP-képviselő elmondta:
„Évek óta szorgalmazzuk ezt. A Bizottság az előző költségvetési biztos, Johannes Hahn vezetésével mindig is vonakodott elfogadni a javaslatunkat, mert ahhoz át kellene térni az összes pénzeszköz közvetlen magyarországi kezelésére, ami jelentős emberi erőforrásokat igényelne, és jelentős többletköltségekkel járna.”
A tervezett mechanizmus lényege
A liberális frakció által régóta szorgalmazott változás része lehet, hogy az Európai Bizottság – közvetlenül vagy közvetve – átveszi az érintett kormánytól az uniós alapok kezelését egy meghatározott időre. Az irányítást akár olyan nem kormányzati vagy szakmai szervezetekre is bízhatják, mint az Európai Beruházási Bank.
A rendszer a már létező közvetlen irányítású mechanizmusok mintájára működhetne, hasonlóan például a tagjelölt országok felzárkózását vagy az EU helyreállítási alapját kezelő alapokhoz.
Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint:
„A változtatások nem igényelnének jogszabályi változtatást, mivel a kormány által felügyelt támogatások egy részét enélkül is át lehet csoportosítani a közvetlen irányítású alapokba.”
A költségvetési főigazgatóság dolgozik a részleteken, amelyeket Piotr Serafin, az új költségvetésért felelős biztos is támogat. Bár a mechanizmus bevezetése időigényes lehet, az EB célja, hogy minimalizálja a rászorulók kiszorulását az uniós támogatási rendszerből, miközben fenntartja a jogállamisági normák betartását.
