A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az elmúlt húsz évben a forint jelentősen veszített értékéből az euróval szemben - közölte a Telex.
Magyarország uniós csatlakozása utáni első években a forint árfolyama viszonylag stabil maradt, azonban a 2008-as pénzügyi válság éles devizaleértékelődést hozott. A jegybank célja a forint leértékelésével a gazdasági versenyképesség növelése volt, ami az exportálók számára kedvezett, de a lakosság számára drágábbá tette a külföldi nyaralásokat és az import árukat.
A Covid-járvány 2020-ban újabb jelentős esést okozott a forint értékében, míg a 2022-es orosz-ukrán háború és az energiaválság tovább gyengítette a hazai devizát. 2023-ban rövid ideig erősödött a forint, de az első fél évben ismét gyengélkedett.
A régiós devizákkal összevetve a forint leértékelődése szembetűnő. Míg a román lej hasonló mértékben gyengült, a lengyel złoty értéke stabil maradt, a cseh korona pedig erősödött. A GKI szerint a magyar forint árfolyamát elsősorban az inflációs különbségek befolyásolják, és bár 2023-ban a jegybank magas kamatai átmeneti erősödést hoztak, hosszú távon a forint továbbra is gyengülő tendenciát mutat.
