A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Vodafone tulajdonváltását, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG, a magyar állam és a Vodafone közötti, több mint 700 milliárd forintos tranzakciót. A Vodafone 49%-a állami tulajdonban van, míg 51%-át a 4iG birtokolja. A 4iG részben állami kezességvállalással kapott hitelt a vételár kifizetéséhez, így a tranzakció szinte teljesen közpénzből valósult meg, de a cég többségi tulajdona nem az államé.
A Szabad Európa cikke szerint azonban az uniós és hazai jog azonban arra kényszeríti a GVH-t, hogy vizsgálja felül az állami támogatással végrehajtott felvásárlást. Az Európai Unió Bírósága egy precedens értékű ítélete alapján a GVH-nak le kellett volna folytatnia a vizsgálatot a Vodafone és a 4iG fúziója miatt. Ilyés Márton és két polgármester bejelentést tettek a hivatalnál, érvelve, hogy a felvásárlás monopolhelyzetet eredményezett a távközlési piacon. A GVH elutasította a bejelentést, a nemzetstratégiai jelentőségű minősítésre hivatkozva.
Ilyésék közigazgatási pert indítottak, amit 2024 tavaszán megnyertek, így a GVH köteles elvégezni a versenyhivatali vizsgálatot.
Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a felvásárlás versenykorlátozó hatással járt, a 4iG-t kötelezhetik a vállalat egyes részeinek eladására.
Ilyés Márton szerint ez az eset példát mutat arra, hogy a NER versenykorlátozó gazdasági rendszere jogállami eszközökkel lebontható, és a nemzetstratégiai címszó alatti kivételezés a „fideszes strómanok adófizetői pénzből történő birodalomépítésének jogi alapja.”
