A G7 azt vizsgálta, hogy az egyes európai országokban mely rétegek azok, amelyek keresete az Európai Unióban jellemző átlagos szinthez a legközelebb esik.
Elemzésük szerint az európai uniós átlagkeresetekhez viszonyítva jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok jövedelmi viszonyai között. A tavalyi adatok alapján kiderült, hogy míg Franciaországban a középosztály életszínvonala az uniós átlag szintjén mozog, Magyarországon csupán a lakosság szűk felső rétege közelíti meg ezt a szintet.
A portál számításai szerint az EU-szinten átlagosnak tekintett évi nettó 23 ezer eurós jövedelem Franciaországban a társadalom két egyenlő részére oszlik: az emberek fele e szint alatt, míg a másik fele fölötte keres. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol a jövedelmeket száz egyenlő csoportba (szakszóval percentilisekbe) sorolva a 44. századba tartozók keresete áll a legközelebb az uniós átlaghoz.
Ezzel szemben Magyarországon a 44. percentilisben az éves nettó átlagjövedelem mindössze 6500 euró körül alakul, ami jelentősen elmarad a francia átlagtól. A G7 szerint ez azt jelenti, hogy
hazánkban mindössze a felső két százalék – azaz ötvenből egy ember – keres legalább annyit, mint az uniós átlag.
A G7 elemzése kitért arra is, hogy a jövedelmek összehasonlítása során figyelembe vették a helyi árszinteket. Az árkülönbségek kiszűrése után Németország és Franciaország mellett Belgium, Dánia, Hollandia és Svédország középosztályai is viszonylag közel állnak az uniós átlaghoz. Magyarország és a környező országok esetében azonban az eredmény még ebben az összevetésben is lehangoló: csak a legjobban kereső elit jut az uniós átlag közelébe.
Magyarországon a felső hat jövedelmi század – vagyis a társadalom felső hat százaléka – éri el legalább az uniós átlagot a vásárlóerő-paritás figyelembevételével.
Külön kiemelték Szlovákia helyzetét, ahol a viszonylag szerény jövedelmek mellett magas árszínvonal nehezíti tovább az életszínvonal alakulását, így a térségben különösen hátrányos helyzetben van az ottani középosztály.
Az elemzés rávilágít arra, hogy bár az uniós átlaghoz való felzárkózás sok országban megkezdődött, Magyarország esetében a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek.