Bár a szeptemberi adatok szerint az infláció mértéke 12,2 százalékra esett vissza, a fogyasztók ennél jóval magasabbnak ítélik a drágulás mértékét. A GKI Gazdaságkutató ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése alapján a lakosság 32,8%-os áremelkedést érzékelt – írja a hvg.
A gazdaságkutató kiemeli: ez az adat nem tényeken, hanem érzékelésen alapszik, ahol a saját tapasztalatokat erősen torzíthatják a különféle formális és informális csatornákon kapott információk. Az érzékelt és a hivatalos infláció trendjében együtt mozog ugyan, azonban az elmúlt néhány év mérései azt mutatják, hogy a hivatalos fogyasztói árindex emelkedésével egyidejűleg tágul az érzékelt és a hivatalos adat közti rés, vagyis minél magasabb volt az infláció, a lakosság annál többet „pakolt rá”.
A GKI Gazdaságkutató által végzett, reprezentatív felmérése alapján a lakosság 32,8%-os áremelkedést érzékelt Fotó: Pixabay
2020-ban még 12,3 százalékponttal volt magasabb a lakosság által érzékelt, mint a hivatalos infláció, 2022-ben már 17,1, 2023 első kilenc hónapjában 19,5 százalékpont volt ez a különbség, vagyis amikor 25 százalék körül tetőzött a fogyasztói árak átlagos emelkedése, a lakosság 45 százalékosnak ítélte a drágulást.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 2023 szeptemberében 25,3 százalékot várt a lakosság a következő egy évre.
