Egy 2022. áprilisi felmérés a világ számos országának átlagnyugdíj-adatait hasonlította össze. Magyarország a legrosszabb európai értékek egyikét produkálta, A magyar átlagnyugdíj összege 25 európai ország rangsorában a nem túlzottan előkelő 20. helyre volt elegendő. Ráadásul a bankmonitor.hu szerint a vásárlóerő szempontjából sem jobb a helyzet.
A fogyasztók vásárlóerejét alapvetően két tényező határozza meg: a rendelkezésre álló jövedelem, illetve a megvásárolni kívánt termékek és szolgáltatások árszínvonala. Minden országban megvizsgálták egy azonos összetételű élelmiszerkosár árát: a kosárban 6 kg kenyér, 3 kg rizs, 20 db tojás, 12 liter tej, 5 liter joghurt, 1,5 kg sajt, 3 kg hús, 3 kg hal, 9 kg gyümölcs és 15 kg zöldség szerepel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez a kosár képes fedezni egy átlagos idős ember egy havi minimális élelmiszerszükségleteit.
A legjobb helyzetben a norvég, osztrák és francia nyugdíjasok vannak: ők az állami nyugdíjuk kb. 13-14 százalékából megvásárolhatják a szóban forgó élelmiszer-mennyiséget. Az utolsó három helyen Magyarország, Szerbia és Bulgária végzett, ezekben az országokban az átlagnyugdíj 33% és 44% közötti részét kell az említett bevásárlásra fordítani. (Az összes európai nyugdíjas létszámokkal súlyozott átlaga kb. 18%-os arány lett, amely alig több a magyar érték felénél!)
Elmondhatjuk tehát, hogy Magyarország a nominális átlagnyugdíj szerint még a 20. helyen végzett, de a nyugdíjak vásárlóereje szempontjából már a 23. helyre csúszott le az európai országok körében. Horvátország, Lettország és Románia az a három ország, amelyek átlagnyugdíj alapján gyengébben teljesítenek hazánknál, de vásárlóerőben már képesek voltak előzni.
A magyar átlagnyugdíj így az egyik legkevesebbet éri egész Európában. Még egy lapáttal rátesz erre a száguldó hazai élelmiszer-infláció, mivel az idősekre jellemző fogyasztói kosárban az élelmiszerek a szokásosnál nagyobb arányban szerepelnek.
