Éles szóváltás alakult ki a kormánypárti ellenzék és az új vezetés között a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren megtartott sajtótájékoztatója után. Németh Balázs, a Fidesz képviselője közösségi oldalán „fénybombázásnak” nevezte az eseményt, azt állítva, hogy a sajtó munkatársai által használt vakuk és lámpák maradandó kárt okoztak a Feszty-körkép festékrétegében.
Németh egy meg nem nevezett restaurátorra hivatkozva azt írta, hogy a fényhatások „szétsütötték” az alkotást, és emlékeztetett: a múzeumokban általában szigorúan tilos a vakuzás, amit a kormánytagoknak is tudniuk kellett volna.
Az emlékpark cáfolata
A Lakmusz tényellenőrző portál megkereste az ügyben az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, mint az érintett műalkotás fenntartóját. A válaszukból kiderült, hogy a képviselő állításaival szemben semmilyen kár nem érte a festményt.
Az intézmény érvei a következők:
-
Távolság: A sajtótájékoztató során nem a festményt, hanem az előtte álló személyeket fotózták olyan távolságból, ahol a fény intenzitása már elnyelődik.
-
Időtartam: A károsodást a tartós hő- és UV-hatás okozza (például évente több tízezer vaku villanása), egy-egy alkalom önmagában nem tesz tönkre egy ilyen felületet.
-
Szakmai vélemény: A helyszínen tartózkodó szakemberek felügyelték a folyamatot, és megerősítették, hogy nem érte a képet olyan közeli, hosszú távú fényterhelés, amely sérülést okozhatott volna.
Miért káros a fény a festményekre?
Bár ebben a konkrét esetben nem történt baj, a restaurátori szakma általában valóban óv a villanófénytől. A festmények pigmentjei (különösen a szerves alapúak) érzékenyek a nagy energiájú fényre, amely kémiai bomlást, fakulást vagy a kötőanyag öregedését okozhatja. Az emlékpark tájékoztatása szerint azonban az ópusztaszeri esemény paraméterei nem lépték át azt a kritikus küszöböt, amely veszélyeztette volna A magyarok bejövetele című monumentális alkotást.
