Komoly feszültséget szült a kulturális életben az új kormány statútumrendelete, amely kimondja: a kultuszminiszter a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének közreműködésével dolgozza ki a nemzeti kultúrpolitikát. Mivel az MMA az elmúlt 15 évben a korábbi rendszer egyik legfontosabb ideológiai bástyája volt, a szakmai szereplők – köztük a Széchenyi Akadémia és neves művészettörténészek – éles kritikával illették a passzust.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-bejegyzésben igyekezett tisztázni a helyzetet:
-
Alaptörvényi kötöttség: A miniszter szerint minden új jogszabálynak meg kell felelnie a jelenlegi Alaptörvénynek, amely 2012 óta nevesíti az MMA-t.
-
Technikai átvétel: A most megjelent rendelet célja az volt, hogy az átadás-átvétel során minden feladatot formálisan átvegyenek, a Tisza-kormány saját programja szerinti módosítások csak később jönnek.
-
Alkotmánymódosítás: Tarr megerősítette a miniszterelnök korábbi szavait, miszerint az új alkotmány megszületése után az MMA sorsáról az érintett szakmai körökkel közösen fognak dönteni.
Szakmai ellenállás és az MMA reakciója
A kulturális szféra képviselői (például András Edit, Mélyi József, Sasvári Edit) állásfoglalásukban rámutattak: az MMA sosem volt politikamentes, köztestületi rangja és évi 14 milliárd forintos költségvetése pedig aránytalan előnyt biztosított számára a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben.
Ezzel szemben az MMA elnöke, Turi Attila üdvözölte a rendeletet, és közleményében „méltányos és együttműködő partnere” kíván lenni az új kormánynak.
Az MMA súlya a rendszerben
A 1992-ben alapított, de 2011 után megerősített szervezet ma már olyan kiemelt ingatlanokat birtokol, mint a Pesti Vigadó, a Műcsarnok vagy a Hild-villa, és tagjai számára életjáradékot folyósít. A Tisza-kormány ígérete szerint a kulturális befolyás ezen központosított formája a jövőben átalakulhat, de ehhez az Alaptörvény módosítása lesz az első érdemi lépés.
