Miközben a Parlamentben már az ülésrendről és a május 9-i alakuló ülésről egyeztetnek, Luxembourg felől megérkezett a leköszönő kormány egyik legvitatottabb politikai termékének jogi végítélete. Az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-ben elfogadott, a szexuális kisebbségeket a pedofíliával összemosó törvény súlyosan sérti az uniós jogot.
Történelmi ítélet a „szégyentörvényről”
A bíróság ítélete szerint a jogszabály nemcsak az EU Alapjogi Chartájába ütközik, hanem az alapszerződésekben rögzített uniós alapértékeket is lábbal tiporja. Az Európai Bizottság még 2021-ben indított eljárást, miután Ursula von der Leyen „szégyennek” nevezte a homofób passzusokkal teletűzdelt pedofiltörvényt.
Az ítélet főbb megállapításai:
-
Diszkrimináció: A törvény hátrányosan különbözteti meg az LMBTQ-közösséget.
-
Alapjogok sérelme: Sérül a véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való hozzáférés joga.
-
Uniós értékek: A jogszabály összeegyeztethetetlen az emberi méltóság és az egyenlőség európai elveivel.
Újabb akna a költségvetésben?
A döntés időzítése nem is lehetne kritikusabb a 3400 milliárdos hiánnyal küzdő ország számára. Ha az Országgyűlés nem módosítja rövid időn belül a törvényt, újabb per és súlyos pénzbüntetés várható. Ez a büntetés – a menekültügyi bírságokhoz hasonlóan – közvetlenül levonható az uniós támogatásokból, ami tovább nehezítheti a Kármán András vezette leendő pénzügyi tárca dolgát.
Az ítélet egyfajta „búcsúajándék” a távozó kormányzattól, amelynek propagandistái éppen most vonulnak pihenőre, miközben a hátrahagyott jogi és pénzügyi romok eltakarítása már az utódokra vár.
A Tisza-kormány dilemmája
Magyar Péter és kormánya számára ez a döntés egyszerre jelent kényszert és lehetőséget. Mivel a norvég alapok milliárdjairól már zajlanak az egyeztetések, az uniós bírósági ítéletnek való megfelelés kulcsfontosságú lehet a befagyasztott források feloldásához.
A leendő kormánynak sürgősen asztalra kell tennie egy olyan módosítást, amely a valódi gyermekvédelmre koncentrál a megbélyegzés helyett.
