Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján: Ukrajna gőzerővel dolgozik a januárban megsérült Barátság kőolajvezeték helyreállításán, és a tervek szerint április végéig újraindítják a szállítást.
A vezeték legnagyobb ukrajnai szivattyúállomását, a brodi állomást január 27-én érte orosz támadás, azóta áll a tranzit.
Pragmatizmus és a 90 milliárdos hitel
Zelenszkij szavai szerint a javítási munkálatok úgy haladnak, hogy a hónap végére a vezeték „működőképes” állapotba kerül. Az elnök a sajtóeseményen kitért az Európai Unió által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelre is, amelynek folyósítása létfontosságú az ukrán államháztartás számára.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: bízik abban, hogy a magyar kormány feloldja a kifizetést akadályozó vétót. Zelenszkij kiemelte, hogy az új magyar vezetéssel a pragmatizmus és a kölcsönös tisztelet mentén kívánnak együttműködni.
Magyar Péter: A hitelről már megszületett a döntés
Az ukrán elvárásokra Magyar Péter már hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján reagált. Tisztázta, hogy a 90 milliárdos hitelről szóló megállapodás már tavaly decemberben megszületett, és abban rögzítették, hogy Magyarországra az nem vonatkozik.
„Személyesen egyetértek azzal, hogy ebből Magyarország kimaradjon a nehéz gazdasági helyzet miatt, de a hitel átutalását várhatóan nem fogjuk blokkolni” – tette hozzá Magyar Péter.
Választási befolyásolás vagy műszaki hiba?
A leköszönő Orbán-kormány korábban azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy a Barátság vezeték leállításával szándékosan akarták befolyásolni a vasárnapi magyar választásokat. Zelenszkij ezt a vádaskodást határozottan visszautasította, emlékeztetve arra, hogy a leállást egy igazolt orosz rakétatámadás okozta.
A helyreállítás nem olcsó mulatság: a közbeszerzést mintegy 2 milliárd forint értékben írták ki, a költségekhez pedig az Európai Unió is pénzügyi segítséget nyújtott, amit Kijev elfogadott.
A Barátság vezeték újraindítása kulcsfontosságú a régió finomítói számára, így az április végi céldátum tarthatósága nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági és energiabiztonsági kérdés is Közép-Európában.