Moszkván és Szentpétervárváron több napon át egész kerületekben szünetelt a mobilinternet – és nemcsak a frontvonalak közelében. Reuters-tudósítók és az országban tartózkodó külföldi diplomaták is megtapasztalták, hogy a városok központi részein sokszor órákon át semmiféle mobilos adatkapcsolat nem volt elérhető. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kérdésre válaszolva elismerte: „Ezek az intézkedések folyamatban vannak" – hozzátéve, hogy a korlátozások részben a külföldi cégek „nem megfelelő jogszabályi együttműködéséből" fakadnak, részben pedig az ukrán drónok elleni védekezés eszközei.
A hivatkozás azonban egyre nehezebben tartható. A leállások olyan régiókban és városrészekben is zajlanak, amelyek messze vannak az ukrán fronttól, és drónok által egyáltalán nem veszélyeztetett területek.
Az Internetvédelmi Társaság aktivista igazgatója, Mihail Klimarev fogalmazott a legélesebben: „Oroszország vezetése egyszerűen nagyon gyáva. Annyira gyáva, hogy mit sem törődik a polgári szabadságjogokkal, a gazdasággal vagy az emberek kényelmével."
Naponta kétezer leállás – több, mint az egész világ összesen
2025 májusa óta Oroszország rendszeresen blokkolja a mobilinternetet szerte az országban. Jelenleg havonta átlagosan 2000 ilyen leállás történik – ez több, mint amennyit a világ összes többi országa együttesen produkált 2024-ben.
A 2025-ös év során összesen 37 166 órányi kiesés halmozódott fel, amelynek becsült gazdasági kára 11,9 milliárd dollár.
A hatás a mindennapi életet gyökeresen átalakította. Moszkvában megnőtt az offline eszközök – papírtérképek, személyhívók – iránti kereslet, miközben az elektronikus fizetések akadozása miatt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az elmúlt három hónap alatt közel ötszörösére nőtt.
„Szabadúszó vagyok, és jó internetre van szükségem. Az ügyfeleimnek engedményt kellett adnom, mert nem tudtam tartani a határidőt" – mondta Alina, egy moszkvai lakos az RFE/RL-nek.
A drónelhárítási érv hitelességét tovább rontja, hogy az orosz hatóságok közben párhuzamosan egyéb digitális szigorításokat is bevezetnek: törvény kötelezi a mobilszolgáltatókat arra, hogy az orosz biztonsági szolgálat kérésére lekapcsoljanak embereket a hálózatról, és egy államilag támogatott üzenetküldő alkalmazást, a MAX-ot is kötelezően előtelepítik az új készülékekre – ez az alkalmazás kiterjedt megfigyelési funkciókat tartalmaz.
A „fehérlisták" logikája: ami nincs engedélyezve, az tiltott
A leállások kezeléséhez a hatóságok bevezették az úgynevezett fehérlista-rendszert: kimaradás idején csak előre jóváhagyott oldalak maradnak elérhetők. A listák eleinte az állami portált (Goszuszlugi), a Yandex és a VK szolgáltatásait, az Ozon és Wildberries piactereket, valamint néhány állami hírportált tartalmazták – azóta az állami szervek és Kreml-közeli bankok webhelyeivel bővültek.
A fehérlistára kerülés folyamata nem átlátható: nincs nyilvános eljárás, és eddig kizárólag erős kremli kapcsolatokkal rendelkező magáncégek kerültek fel rájuk. Sokan attól tartanak, hogy a rendkívüli intézkedésként bemutatott fehérlisták véglegessé válnak – háború ide vagy oda. Az Izvestija egyik elemzése nyíltan „főpróbának" nevezte a jelenlegi helyzetet, amely Kína vagy Irán modelljéhez hasonló, teljesen kontrollált internetre való átállást előlegez meg.
Politikai kontroll háborús csomagolásban
A Carnegie Endowment for International Peace elemzői szerint a Kreml a cenzúra fokozásával valószínűleg a rezsim stabilitását igyekszik biztosítani, különös tekintettel a 2026 szeptemberére tervezett állami duma-választásokra – amelyen hagyományosan csak előre jóváhagyott jelöltek indulhatnak.
A háttérben az is ott van, hogy a független szociológusok adatai szerint a háború folytatásának társadalmi támogatottsága 2026 februárjára rekordmélyre, 25 százalékra süllyedt.
A leállások gazdasági következményei különösen Moszkvában fájnak, ahol az IT- és digitális szektor a városi össztermék 36 százalékát adja, és a kisvállalkozások – amelyek a főváros adóbevételeinek 30 százalékát termelik – csődhullámmal néznek szembe.
Hogy az internet szűkítése valóban a drónok ellen hat-e érdemben, azt egyelőre senki sem igazolta meggyőzően. Amit viszont az adatok mutatnak: Oroszország 2025-ben a mobilinternet-leállások tekintetében világelső lett – és 2026-ban ez a vezető pozíció egyelőre nem indul el lefelé.
