Szakmai kerekasztalokon, az ágazat szereplőivel közösen alakítja ki az egészségügy megújításának irányait az Egészségügyi Minisztérium. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vasárnap a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy elindult a tárca szakmai munkacsoportjának egyeztetéssorozata, amelynek célja, hogy a döntések mögé a gyakorlati tapasztalat is bekerüljön.
A miniszter szerint a tárca célja valódi párbeszédet építeni az ágazati szereplőkkel, és együtt kialakítani azokat a prioritásokat, amelyek mentén hatékonyabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működés valósulhat meg az egészségügy kulcsterületein.
Három stratégiai téma az első kerekasztalon
Hegedűs Zsolt beszámolója szerint a munkacsoport első ülése a közös megoldáskeresésről, a partnerségről és a nyitottságról szólt. A megbeszélést Ilku Lívia közigazgatási államtitkár vezette, aki a gyógyszer- és orvostechnikai területért felel majd a minisztériumban.
A találkozón három stratégiai témát tekintettek át: a gyógyszerügyet és a klinikai vizsgálatokat, az ellátási láncot és a gyógyszerészi hivatásrendet, valamint az orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök területét. A miniszter szerint az első egyeztetés célja egy közös kihívástérkép elkészítése volt, amely kijelöli a következő hónapok együttműködésének irányait.
Hegedűs Zsolt hozzátette, a tárca számít a szakmai szervezetek és háttérintézmények tapasztalataira.
„A valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha a döntések mögött a gyakorlati tudás és a terepen szerzett tapasztalatok is megjelennek.”
Hegedűs Zsolt, egészségügyi miniszter
Munkaerő, képzés és bérezés kerül a következő körbe
A miniszter közlése szerint a következő időszakban külön egyeztetéseket terveznek a szakdolgozói és más nem orvosi egészségügyi munkaköröket érintő humánerőforrás-kihívásokról. Ezek között szerepel a képzés, az életpálya és a bérezés kérdése, valamint a hosszú távon fenntartható működéshez szükséges szervezeti és kultúraváltás is.
Szülészeti ellátás és etikai kérdések is szóba kerülnek
Hegedűs Zsolt szerint egyeztetés várható a szülészet-nőgyógyászat szakmai kérdéseiről, ezen belül az élet kezdetéhez kapcsolódó szakmai-etikai dilemmákról, a várandósgondozás és a szülészeti ellátás aktuális helyzetéről. Terítékre kerül a magán- és közfinanszírozott ellátás együttműködésének és szabályozásának jövőbeli iránya is, különös figyelemmel a szakma önszabályozó szerepére, autonómiájára és az ezzel járó szakmai felelősségre.
A kórházi menedzsment képviselőivel az intézményi működés megújításáról, a betegközpontú szemlélet erősítéséről és a hatékonyabb, eredményesebb működés feltételeiről tervez egyeztetést a minisztérium. A napirenden szerepel egy olyan, korszerű klinikai irányítási struktúra kialakítása is, amely a szakmai minőséget, a betegbiztonságot és a vezetői felelősséget egységes keretbe rendezi.
A miniszter szerint a cél a biztonságos és kiszámítható betegellátás.
A bejelentésből az is kiderül, hogy a minisztérium nem egy-egy zárt döntést kommunikál, hanem több hónapos, több területet lefedő egyeztetéssorozatot indított el. Az, hogy a szakdolgozói bérezéstől a szülészeti etikai kérdésekig hány témában sikerül közös álláspontot kialakítani, és ez milyen konkrét intézkedésekben ölt majd testet, a következő hónapok kerekasztalain dől el.
