A szentesi Helóta Biokert az egész országban híres a paradicsomairól és paprikáiról, minden nyáron rengetegen utaznak értük az Alföldre. A csaknem száz éve működő kertészet mellé azonban a Csányi-féle Bonafarm Közép-Európa legnagyobb csirkefeldolgozó üzemét telepíti, ami lehetetlenné teszi a biogazdaság további működését. Bár Szentes városa azt ígérte, segít új helyet találni, végül nem született megoldás a költözésre, a Bonafarm nyolcmillió forintot ajánlott fel, ami nem elég a költöztetéshez, ezért a biokert a közösséghez fordult segítségért -számol be róla a Telex.
A bolgárkertészek örökségét folytatja a család
Szabó Csabának már a nagyapja is kertész volt, az 1940-es években kezdett gazdálkodni Szentesen, édesapja és ő gyakorlatilag a kertbe születtek. Elmondása szerint a bolgárkertészek 1873-ban jöttek az országba, kaptak földet, paprikát, paradicsomot és padlizsánt hoztak magukkal, ami addig nem volt itthon, és új kertésztechnológiát is bevezettek, amivel akkor is képesek voltak zöldséget termelni, amikor nem esett az eső. Ők alapozták meg a zöldségkultúrát az Alföldön.
Bár régebben evidens volt a biokertészkedés, valójában már 120 éve is műtrágyáztak a kertészek, a szocializmusban pedig általánossá vált a hazai mezőgazdaságban a műtrágya és a permetezés használata. Szabóék szembementek ezzel: szerves trágyát használtak, nem permeteztek, és megfigyelték, hogy a természetesen növekvő palánta zömökebb, erősebb, és tudott saját maga védekezni a kártevők ellen, míg a műtrágyás tuning hatására a palánták gyorsabban nőttek, de jobban szerették őket a kártevők is.
„Arra is rá kellett jönnöm, hogy a monokultúra nem jó, nem egyféle paprika, paradicsom kell, hanem százféle." – Szabó Csaba, a Helóta Biokert tulajdonosa
Szabó Csaba szerint a gyári zöldségeknek azért nincs ízük, mert nem élő talajból nőnek, hanem izolált körülmények között termesztik őket, ezért vitamin sincs bennük annyi. „A zöldség vitamintartalma az érési fázis végén kerül bele, de a bolti zöldségek nagy részét éretlenül szedik le, hogy hosszan tárolhassák, szállíthassák őket. A zöldségiparban nem szempont a beltartalom, csak hogy szabályosan nézzen ki a paradicsom” – mondta. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy főleg káposztafélékkel foglalkozó biogazda is korábban.
A Helóta Biokertben a kapu nyitva van, akinek zöldség kell, bemegy, és szed magának, akár becsületkasszás fizetéssel is, ha a tulajdonos éppen nincs jelen. Önkéntesek is rendszeresen jönnek hozzá, akik egy jurtában laknak, együtt dolgoznak, és így rálátnak arra, milyen ezekkel a módszerekkel gazdálkodni. Szabó 36 éve termel zöldséget a földjén, jelenleg több mint tíz éve működik a nyitott kertes módszerrel.
Paradicsomkert vs. csirkevágóhíd
Szabó Csaba városi pletykából hallotta meg, hogy a kertje mellett épül majd Közép-Európa legnagyobb csirkevágóhídja. Hogy mennyire közel lesz az üzem a kerthez, az jól látszik Gerlóczy Márton író videóján, amit figyelemfelhívásból, a kert megmentéséért forgatott.
Amikor Szabó Csaba értesült a beruházásról, Szabó Zoltán, Szentes polgármestere megnyugtatta, hogy majd adnak neki csereföldet. A Bonafarm vezérei azzal hirdették a feldolgozót, hogy rengeteg munkahelyet teremt majd, és jót tesz a városnak. Szabó Csaba viszont már akkor jelezte feléjük, hogy ha a gyár felépül, a kert biztosan tönkremegy.
„Már a gyár előkészületei elpusztítottak a kert körül mindent, ami élő volt. Kivágták a fákat, cserjéseket, kiirtották a kaszálókat. Betondzsungel lett a helyén. Sikít az elsivatagosodott táj." – Szabó Csaba, a Helóta Biokert tulajdonosa
Elmondása szerint, ha beindul az üzem, óriási lesz a forgalom, a zaj és a szag, éjjel-nappal ki lesz világítva. A fény- és zajszennyezés nemcsak az embernek, az állatoknak és a növényeknek is kellemetlen, még a madarak is elköltöznek, az ipari környezet pedig bántalmazó az élő kert számára, így az szerinte nem tartható fenn.
A gyári hungarikum
Szabó Csaba értelmezésében a biokert nemcsak róla szól, hanem Szentesről is és a városnak a környezethez való viszonyáról. Szerinte fontos lenne, hogy maradjon itt valaki, aki ökológiai módon termel, nem mérgezi a földet és a vásárlóit, ápolja a város hagyományait, aminek a múltja a paprika.
A hungarikumként bejegyzett szentesi paprika valóban létezik, a termelő szerint azonban csupán egy jól hangzó márkanév, gyári technológiával, steril üzemekben készül, így nincs mögötte igazi minőség. „Nem követi a helyi tradíciókat: külföldi kőzetgyapotban, importméhekkel, idegen módszerekkel készül, csak a levegő szentesi, ami körülötte van” – mondja Szabó Csaba. Korábbi cikkében a Telex is foglalkozott azzal, miért más a bolti fürtös paradicsom, mint a természetes körülmények között termesztett.
Zavaros egyeztetések, elmaradt csereterület
A város azt ígérte, segít, ad új kertet, és a Bonafarm felé is ezt kommunikálta. Később olyan ígéret is elhangzott a gyár tulajdonosaitól, hogy segítenek alkalmas területet szerezni. Innentől nagyon zavarossá vált a történet, mindenféle félrekommunikációval, más nevében írt, hamis levelekkel. Végül a gyár beruházói is besokalltak, a város pedig azt mondta, oldja meg, ahogy tudja.
Egy ideig felmerült, hogy Szentestől kaphat más, biogazdálkodásra alkalmas területet, de az erre potenciálisan alkalmas földeket nem adták neki, mondván, más céljuk van velük. Egy szeméttelep melletti birtokot ajánlottak fel, ami ugyanúgy alkalmatlan a célra, mint a gyár melletti. Végül Szentes helyett a Bonafarmtól kapott segítséget, ők ajánlottak fel neki nyolcmillió forintot, hogy el tudjon költözni.
A polgármester válasza
Szabó Zoltán szentesi polgármester elmondta, már három éve igyekeznek megoldást találni a biokert fennmaradására. Ő is Szentes fontos értékének tekinti a Biokertet, büszke rá, hogy a modern zöldséggyár és a baromfifeldolgozó mellett ilyen vállalkozás is működik a városban. Szerinte az sem lenne lehetetlen, hogy a kert ott működjön tovább, ahol van, mivel a beruházók ígéretet tettek arra, hogy por- és zajvédő falat emelnek a gyár és a kert közé.
Szabó Zoltán azt mondta, a város által a Helóta Biokert új helyszínéül felajánlott telek egy zártkerti területen van, 300 méterre egy szemétteleptől. Más telket is ajánlottak, amelyek megfeleltek volna, de azok állami tulajdonban vannak, ezért ki kellett volna járni, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljenek. A polgármester leszögezte, a városnak nincsenek erőforrásai a teljes költöztetés finanszírozásához, bár hozzátette, szerinte 70 milliónál kevesebből is ki lehetne hozni. Elmondása szerint nem volt szándéka félrekommunikálni az ügyben, célja csak az volt, hogy a lehetőségeihez mérten segítsen a Helóta Biokertnek, úgy érzi azonban, hogy a város racionális érvei és Szabó Csaba spirituális gondolkodásmódja ütköztek az egyeztetés során, ezért nem sikerült megoldást találniuk.
Közösségi gyűjtéssel próbálja megmenteni a kertet
Szabó Csaba most úgy döntött, keres egy biogazdálkodásra alkalmas telket a térségben, és elköltözteti a kertet. Ehhez mindent szét kell szedni, az új telken kutat fúrni, bekeríteni, magát a talajt is el akarja szállítani magával, hiszen ezzel a földdel dolgozik 36 éve, újabb évtizedek kellenének a hasonlóképp tápláló föld kialakításához. Ehhez sokkal több pénzre lesz szüksége annál, amit a gyártól kapott, ezért közösségi gyűjtést szervezett a kert megmentésére.
„Az ember gépre köti az állatokat és a zöldségeket is, de én hiszek benne, hogy a valódi életnek még lesz tere, különben szépen lassan magunkat is gépekre köthetjük." – Szabó Csaba, a Helóta Biokert tulajdonosa
A polgármester által felajánlott, szeméttelep közelében fekvő terület és az állami tulajdonú, egyelőre önkormányzati kezelésbe nem adott földek közötti választás egyelőre nem hozott áttörést, így Szabó Csaba önerőből, a közösségi gyűjtés sikerétől függően keresheti meg a kert új helyét a térségben.
