Komoly politikai és médiaszakmai döntés elé kerülhet Ruff Bálint miniszter, Magyar Péter jobbkeze az egyik legismertebb jobboldali médium jövőjével kapcsolatban. Dévényi István újságíró elemzése szerint egy esetleges kormányváltást követően a jelenleg a Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) tartozó Mandiner sorsa három olyan rossz megoldási lehetőséget vetít előre, amelyek közül szinte lehetetlen jól kijönni.
A felmerülő opciók szerint a lap működését vagy változatlanul kellene hagyni, vagy politikai úton belenyúlni a tartalomgyártásba, vagy pedig végleg lakatot tenni a szerkesztőségre.
A NER-esedés ára
Dévényi István írásában emlékeztetett arra, hogy a portál egykor valódi, intellektuális jobboldali és polgári szellemi műhelyként funkcionált. Felidézte, hogy korábban olyan markáns szerzők is publikáltak a felületen, mint Trombitás Kristóf vagy Megadja Gábor. Az újságíró szerint azonban a lap később teljesen elveszítette ezt az egyedi karakterét, és miután az MCC tulajdonába került, integrálódott a Fidesz médiarendszerébe.
Emiatt az első lehetőség, vagyis a szerkesztőség érintetlenül hagyása politikailag teljesen vállalhatatlan lenne az új vezetés számára. A Tisza Párt társadalmi felhatalmazása ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lebontására szól, így a párt szavazótábora nem fogadná el, ha a közpénzekből finanszírozott, NER-propagandának tartott felület a megszokott formában működne tovább.
A szerkesztőségi beavatkozás csapdája
A második út, amely a lap tartalmának politikai áthangolását vagy a szerkesztőség kézi vezérlését jelentené, a szakember szerint szintén járhatatlan. Ez a lépés nyíltan szembemenne azzal a sajtószabadság-képpel, amelyet a Tisza Párt folyamatosan hirdet a nyilvánosság előtt. Ráadásul a belső működésbe való nyers politikai beleszólás állandó és hatékony támadási felületet biztosítana a Fidesz számára, ami végül ugyanúgy a lap ellehetetlenüléséhez vezetne.
A harmadik opció, a Mandiner teljes megszüntetése szintén komoly kockázatokat hordoz magában. Bár ez a lépés maximálisan kielégítené a kormányváltó választók elvárásait, a tágabb nyilvánosság felé rendkívül káros üzenetet közvetítene. Egy új kabinet által bezárt szerkesztőség látványa azonnal felerősítené az ellenzékbe szoruló kormánypártok azon narratíváját, amely szerint a hatalomra kerülő új erő korlátozza a véleménynyilvánítást és a sajtót.
A roló lehúzása a legkevésbé rossz forgatókönyv
A politikai elemzés végkicsengése szerint a döntéshozók előtt álló három út mindegyike komoly politikai károkat okozhat, ám a racionális politikai haszonszerzés logikája mégis kijelöl egy irányt.
„Szóval három rossz megoldás, marad a mérlegelés. Ahogy a politikai hasznosság (úgymint politikusi gondolkodás) szempontjából rakosgatom a plusz-mínuszokat a mérleg két serpenyőjébe, a harmadik opció, a roló lehúz tűnik a Tisza Párt számára legkevésbé fájdalmasnak” – vonta le a következtetést Dévényi István.
