A rendszerváltás egyik legnagyobb adósságát törlesztené a felálló Tisza-kormány: Magyar Péter kedd esti bejelentése szerint alig néhány hónapon belül mindenki számára hozzáférhetővé válnak az eddig titkosított állambiztonsági akták. A politikus emellett egy másik, évtizedes tabutémát is feszeget: a privatizáció során meggazdagodott „haszonélvezők” múltját is górcső alá venné.

Októberben jön az igazság pillanata

A leendő miniszterelnök közölte, hogy október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén emelik le a lakatot a titkokról. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynökakták és mágnesszalagok nemcsak nyilvánosak, hanem digitálisan kereshetőek is lesznek.

Magyar Péter a bejegyzésében hangsúlyozta:

• Az ügyben már egyeztetett Cseh Gergő Bendegúzzal, a levéltár főigazgatójával a titkosítás teljes feloldásáról.

• A lépést a rendszerváltás legfontosabb, eddig beváltatlan ígéreteként jellemezte.

Górcső alatt a „szabad rablás” haszonélvezői

A bejelentés legváratlanabb eleme egy új vizsgálóbizottság felállítása, amely nem az ügynökmúlttal, hanem a rendszerváltás környéki meggazdagodásokkal foglalkozna. A bizottság az 1988 és 2000 közötti időszakot vizsgálja majd, különös tekintettel:

1. A „spontán privatizáció” és az állami vagyon kimentésének mechanizmusaira.

2. A folyamat során végrehajtott visszaélések és a „szabad rablás” elkövetőinek nevesítésére.

3. A privatizációban nyertesek esetleges pártállami vagy állambiztonsági kapcsolataira.

A leendő kormányfő célja, hogy feltárják, milyen mértékben fonódott össze a régi politikai elit és az állambiztonsági hálózat a gazdasági hatalom átmentésével. Magyar Péter szerint az ügynökakták megnyitása és a gazdasági elszámoltatás együttesen szükséges ahhoz, hogy Magyarország végleg lezárhassa a posztkommunista korszakot.