Keményen bírálta az Európai Unió költségvetési terveit és Ukrajna uniós integrációját Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Kossuth Rádióban adott szokásos pénteki interjújában azt mondta: az EU 2028 és 2034 közötti büdzséje „a reménytelenség költségvetése”, és véleménye szerint Ukrajna EU-tagsága hosszú távon sem reális forgatókönyv.
Orbán állítása szerint az EU jövőbeni költségvetésének 20–25%-át Ukrajna kapná meg, ha a brüsszeli tervek változatlan formában lépnének életbe, a korábbi hitelek kamataival együtt pedig a támogatási arány akár a 35%-ot is elérheti. Ez a miniszterelnök szerint aránytalan teher, amelyet a tagállamok – köztük Magyarország – nem hajlandóak elfogadni.
„Ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, beszélhetünk arról, hogyan adjunk pénzt, de ez az én életemben nem fog bekövetkezni” – fogalmazott.
A magyar kormány nem támogatja Ukrajna gyors csatlakozását
A kormányfő szerint Ukrajna gazdasági nehézségeit nem szabad közösségi szinten viselni, amíg nincs egyértelmű döntés a tagságról. Hozzátette:
„Ukrajna olyan, mint a migráció. Ha beengedték, nem lehet kitenni.”
Ezért szerinte az ország uniós integrációja komoly következményekkel járna az EU egészére nézve – elsősorban pénzügyi szempontból.
Orbán arról is beszélt, hogy szerinte a költségvetési tervezet stratégiai alap nélkül készült, és azt sem látni, hogy a Bizottságnak lenne átgondolt terve a mezőgazdaság jövőjéről. Úgy fogalmazott: „A Bizottság hókuszpókuszt csinál, ahelyett, hogy pénzt juttatna el a gazdákhoz.”
Kényszersorozás Ukrajnában – európai ügy?
A miniszterelnök szerint a magyar kormány „meglepte” Brüsszelt, amikor Szijjártó Péter elővette az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentését, amely Ukrajnában zajló kényszersorozási gyakorlatokról számol be. Orbán szerint nem magyar belügy, hanem európai ügy, hogy ezek a visszaélések dokumentálva vannak:
„Toborzással megbízott alakok embervadászatot tartanak, ha nem megy szép szóval, erőszakkal soroznak be” – mondta. Szerinte ennek szankciós következményekkel kellene járnia az ukrán vezetőkre nézve.
A brüsszeli hallgatást a kormányfő „kínosnak” nevezte, szerinte az uniós intézmények „nem mondanak igazat”Ukrajnáról, és szándékosan próbálják elhallgatni a problémákat.
Belső politikai üzenetek: külföldi érdekek és ellenzéki pártok
Orbán Viktor az interjúban az ellenzéki pártokat is bírálta, és azt állította: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció „külföldi parancsokat hajt végre”, alárendelt viszonyban a nyugati érdekekhez. Ezzel szerinte szemben a kormány a nemzeti érdekeket képviseli, különösen az EU-s és ukrajnai ügyekben.
Űrkutatás, fiatalok és lakásprogram
A kormányfő beszélt Kapu Tibor űrutazásáról is, amit nemzeti sikernek nevezett, és megemlítette Cserényi Gyula nevét is, aki ugyan végül nem utazott, de ugyanúgy elvégezte az összes kiképzést.
A devizahitelesekkel szembeni korábbi pénzügyi válságra utalva úgy vélte, a most induló 3%-os lakáshitel biztonságos konstrukció, és az albérletnél előnyösebb megoldás lehet a fiatalok számára. Elmondása szerint a hitelprogram részletei már kidolgozott formában kerültek a kormány elé.
