2025. 12. 06.

381.78 Ft

327.85 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Belföld

Bizottsági szinten már megszavazták az ellehetetlenítési törvényt

Bizottsági szinten már megszavazták az ellehetetlenítési törvényt
10perc.hu
2025. 05. 19.

A parlament elé került a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely a kormány állítása szerint az ország szuverenitását védi, ám ellenzéki képviselők és civil szervezetek szerint a kritikus hangok elhallgattatását célozza.

Hirdetés

A fideszes többségű igazságügyi bizottság 8 igen és 3 nem szavazattal jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a kormány szerint a „közélet átláthatóságát” szolgálja, de ellenzéki vélemények alapján a független sajtó ellehetetlenítésének eszköze lehet. A javaslat szerint azok a szervezetek, amelyek külföldi támogatásból befolyásolják a közéletet, veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, így szigorú szabályozás alá eshetnek. Halász János kormánypárti képviselő szerint „nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek próbálják tönkretenni Magyarországot”. A Fidesz frakciója kivételes eljárással akár már a héten megszavazhatja a törvényt - írta meg a Telex.

Az ellenzéki képviselők szerint azonban a javaslat a sajtószabadság felszámolására és a politikai ellenfelek elnyomására szolgál. Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a Fidesz azzal, hogy a nemzettel azonosítja önmagát, el akar pusztítani mindenkit, aki másként gondolkodik. A jogszabály véleménye szerint adminisztratív eszközökkel és támogatások megvonásával szüntetné meg a kritikus hangokat. A Momentum politikusa, Szabó Szabolcs úgy látja, hogy a törvény szembemegy az uniós joggal, és a 2017-es civiltörvényhez hasonló nemzetközi eljárások várhatók.

Cseh Katalin szerint „ez egy felháborító törvény, amely minden uniós kötelezettséget megsért”. Felteszi a kérdést: „az önök kormányzata ki akarja léptetni Magyarországot az Európai Unióból?” A javaslat szerinte annak a jele, hogy a hatalom elvesztésétől tart a kormány, és „ki akarja irtani a szólásszabadság utolsó bástyáit”.

Tordai Bence a demokratikus jogorvoslat hiányára figyelmeztet, míg Szabó Tímea úgy véli, „a Huxit első írásos bizonyítékával” állunk szemben. A képviselők kifogásolják, hogy a törvény értelmében a szervezetek vezetői vagyonnyilatkozatot tesznek, kiemelt közszereplővé válnak, és bármilyen külföldi támogatásért súlyos pénzbírságot kockáztatnak.

Halász János visszautasította az ellenzéki kritikákat: „nem a törvény zagyva, hanem az önök érvelési rendszere”mondta, hozzátéve, hogy a javaslat csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek külföldről támogatottan politikai tevékenységet végeznek, és ezáltal sértik az ország szuverenitását.

Amennyiben a parlament elfogadja a törvényt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal akár már három nappal az aláírás után munkába állhat. A Hivatal javaslata alapján a kormány jegyzékbe veheti a problémás szervezeteket, amelyek elveszítik az adó 1 százalékos gyűjtési lehetőséget, átláthatósági kötelezettséget kapnak, és pénzbüntetést kockáztatnak. Ha bebizonyosodik, hogy külföldi pénzt fogadtak el, akár a támogatás huszonötszörösét is be kell fizetniük.

A jogszabály végső formájáról a parlament dönt, amit Kövér László és Sulyok Tamás elnöki jóváhagyása követhet.

Címkék:

További cikkek

Hirdetés

Friss cikkek

Népszerű cikkek

Budapest

Kapcsolódó cikkek