A kormány benyújtotta az Alaptörvény tizenötödik módosítását az Országgyűlés elé, amely lényegében lehetővé teszi, hogy a jövőben korlátlan ideig fenntartsák a veszélyhelyzetet és ezzel együtt a rendeleti kormányzást is – immár az Országgyűlés kétharmados jóváhagyása nélkül - írta a HVG.
A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a különleges jogrendet még 2022-ben, amely lehetőséget biztosított az egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalra a rendkívüli körülményekre tekintettel. Most azonban az új módosítással a törvényhozói kontroll gyakorlatilag megszűnik.
Mi változik az Alaptörvényben?
A benyújtott módosítás szerint az Alaptörvény 51. cikkelye jelentős változáson esik át. Bár a szöveg első bekezdése megegyezik a jelenlegi jogszabályéval, az eddigi három további bekezdést egyszerűen törlik az alaptörvényi szövegből. Ezek a bekezdések tartalmazták a veszélyhelyzet fenntartásának jogi kontrollját, például azt, hogy a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, amelyet az Országgyűlés kétharmados többséggel hosszabbíthat meg.
A módosítás értelmében ez a kontroll megszűnik, és a kormány önállóan dönthet a veszélyhelyzet meghirdetéséről és fenntartásáról, bármiféle időkorlát vagy parlamenti jóváhagyás nélkül.
A rendeleti kormányzás időkorlát nélkül működhet tovább
A javasolt módosítás nemcsak a veszélyhelyzet elrendelését érinti, hanem kiterjeszti a kormány rendeleti jogkörét is. Az 53. cikkely változtatásával az Orbán-kormány további rendkívüli intézkedéseket vezethet be a jövőben kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül is.
Míg korábban a rendeleti jogkör 180 napos hosszabbításához szükség volt az Országgyűlés jóváhagyására, mostantól ez megszűnik. Bár bizonyos rendelkezések esetében megmarad a parlamenti kontroll, számos veszélyhelyzeti rendeletet a kormány a saját hatáskörében alkothat meg és tarthat fenn határozatlan ideig.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A módosítás értelmében a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzáshoz nem lesz szükség az Országgyűlés kétharmados támogatására. Ez azt jelenti, hogy akár kisebbségi kormányzás esetén is megtarthatják a jelenlegi különleges jogrend nyújtotta jogosítványokat.
Az új szabályok 2026. január 1-jétől léphetnek hatályba, ha a parlament elfogadja a javaslatot.
