Az intézkedések célja a nyugellátások pontos és időben történő megállapítása, amelyhez szigorú adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket írnak elő a munkáltatók számára. Az új előírások a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra vonatkoznak - számolt be róla az Adó Online.
Bővülő iratmegőrzési kötelezettség
2025. január 1-jétől bővült a megőrzendő dokumentumok köre, amelyekbe a foglalkoztatási igazolások is beletartoznak. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 99/A. §-a rögzíti, hogy a foglalkoztatónak meg kell őriznie a biztosított, illetve volt biztosított munkavállalók biztosítási jogviszonyával kapcsolatos dokumentumokat, például a szolgálati időre és a nyugellátás megállapításához figyelembe vehető keresetekre vonatkozó adatokat.
A megőrzési határidő továbbra is az érintett munkavállalók nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt év. Ez a határidő az 1957 után születettek esetében a betöltött 65. életévet jelenti.
Bejelentési kötelezettség munkáltatói megszűnés esetén
Amennyiben egy munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé. Ez az intézkedés a megőrzendő dokumentumok könnyebb fellelhetőségét biztosítja, ezzel segítve a nyugdíjmegállapítási eljárások zökkenőmentes lefolytatását.
Mulasztási bírság és szankciók
A Tny. 91. §-a értelmében a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek megszegése esetén mulasztási bírságot szabhatnak ki. Ennek mértéke 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedhet, ismételt jogsértés esetén pedig elérheti az 1 000 000 forintot. A bírság összegét az ügy körülményeinek mérlegelésével határozzák meg, figyelembe véve a mulasztás súlyát, gyakoriságát és a mulasztó magatartását.
Fontos, hogy a mulasztási bírság kiszabására korábbi időszakban elmulasztott kötelezettségek miatt kerül sor, és ezeket a szankciókat nem jegyzik be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
Fizetési nehézségek esetén a munkáltatók kérelmezhetik a bírság mérséklését, elengedését, részletfizetést vagy fizetési halasztást. Az igazgatási szerv ilyenkor mérlegeli az eset összes körülményét, különösen a mulasztás keletkezésének okát és annak súlyát.
Az új előírások célja a nyugellátások megállapításához szükséges dokumentumok biztonságos megőrzése és elérhetősége. A foglalkoztatóknak nemcsak a jelenlegi munkavállalók, hanem a korábban biztosított személyek dokumentumait is meg kell őrizniük, hogy biztosítani tudják a nyugdíjazáshoz szükséges adatok pontosságát.
