A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és a Res Iudicata Egyesület honlapján egyre több nyílt levél jelenik meg, amelyekben a bírósági reformokat és az igazságügyi bérek politikai feltételekhez kötését bírálják - számolt be róla a Telex.
A felháborodást az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügyi szervezetrendszer vezetőinek novemberben kötött megállapodása váltotta ki. A megállapodás több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és bírósági dolgozók béremelésére, azonban ennek feltétele a bírósági rendszer szervezeti átalakítása. A Hvg.hu által megszerzett információk szerint Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bírók fizetésemelése a minisztériummal kötött kompromisszum nélkül nem valósulhatott volna meg.
„Lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni” – mondta.
A bírók álláspontja
A tiltakozó bírák és bírósági dolgozók szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének politikai alkuk tárgyává tétele elfogadhatatlan. A levelekben gyakran hangoztatott vélemény, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának és a bírói függetlenségnek az alaptörvényben rögzített elve súlyosan sérül.
„A bírákat megillető javadalmazás biztosítása az állam alapvető kötelezettsége, és nem jószándékának jele. A bírók csak a jogszabályoknak vannak alárendelve” – írta Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája.
„A hatalmi ágak szétválasztása alapérték” – hívta fel a figyelmet Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.
Tiltakozók országszerte
A tiltakozás országos méreteket öltött, a budapesti bíróságok mellett számos vidéki törvényszék és járásbíróság dolgozói csatlakoztak. A tiltakozók között vezető bírák, bírósági titkárok, fogalmazók és igazságügyi alkalmazottak is megtalálhatók.
Léhmann Zoltán, a Budapest Környéki Törvényszék bírája szerint „erkölcsi kötelesség” tiltakozni az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő megállapodás ellen.
Széles körű elégedetlenség
A Pesti Központi Kerületi Bíróság titkárai és a Fővárosi Ítélőtábla bírái is aggodalmaiknak adtak hangot a reformtervek miatt, amelyek szerintük méltatlan helyzetbe hozzák a bírósági dolgozókat és aláássák a hosszú távú stabilitást.
Ágoston Zoltán bíró így fogalmazott: „Számomra nem világos, hogy az OBT és az OBH miért lépett vissza korábbi, a bírói kar többségi támogatását biztosan élvező javaslatától egy olyan ’megállapodás’ érdekében, amely a bírói jövedelmek korábbi reálértékének helyreállítására is alkalmatlan.”
A bírák szerint az igazságszolgáltatás függetlensége nem csupán a bírói kar belső ügye, hanem a társadalom alapvető joga. Az ügyben érintett bíróságok listája szinte az egész országot lefedi, a budapesti intézményektől kezdve a győri, szegedi, pécsi és zalaegerszegi bíróságokig.
Korábban itt már beszámoltunk arról is, hogy lemondott az OBT elnöke, majd ezt követően több bíró is távozott az OBT és a kormány közötti megállapodás miatt.
