A választások után a következő folyamatok zajlanak le az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban:
Első lépésként az EP-képviselők képviselőcsoportokat alakítanak ki.
Egy képviselőcsoportnak legalább 23 EP-képviselőből kell állnia, akik a tagállamok legalább egynegyedéből (azaz legalább hét tagállamból) érkeznek - írja az europarl.europa.eu. Ezeket a csoportokat július 15-ig be kell jelenteni az Európai Parlament elnökének, és meg kell adniuk a csoport nevét, politikai küldetését és tagjaik nevét.
Az új parlamenti ciklus hivatalosan július 16-án kezdődik, amikor az újonnan megválasztott képviselők Strasbourgban üléseznek. Ezen az alakuló plenáris ülésen megválasztják az Európai Parlament elnökét, 14 alelnökét és 5 quaestorát.
Emellett meghatározzák a Parlament állandó bizottságainak és albizottságainak számát és összetételét, és bejelentik az egyes szakbizottságok tagjainak nevét is.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztására az új Parlament megalakulását követően, szeptemberben kerül sor. A jelöltnek, akit az Európai Tanács javasol, politikai iránymutatásait ismertetnie kell a Parlamentben, majd a képviselők megvitatják azokat. Az elnök megválasztásához a képviselők többségének szavazata szükséges. Amennyiben a jelölt nem szerzi meg a kellő többséget, új jelöltet kell javasolni.
A Bizottság elnöke és a Tanács közösen jelöli ki a biztosjelölteket, akik a szaktárcáikért felelős parlamenti szakbizottságok előtt háromórás, élőben közvetített meghallgatáson vesznek részt. A szakbizottságok értékelik alkalmasságukat, és ha szükséges, kiegészítő információkat kérhetnek tőlük. A meghallgatások eredményei alapján a parlamenti képviselőcsoportok koordinátorai értékelő nyilatkozatokat adnak ki.
Az Európai Bizottság elnöke a meghallgatások és konzultációk eredményeit figyelembe véve felállítja a biztosi testületet, amelyet egy plenáris ülésen bemutat. A képviselők ezt követően többségi szavazással döntenek arról, hogy megadják-e az öt évre szóló mandátumot az új biztosi testületnek.
