Amikor közeleg egy választás, a hatalmon lévők olyan ígéretcunamit szoktak a választókra borítani, hogyha azt be kellene tartaniuk, hát tényleg minimum kolbászból lenne a kerítés. Ezzel szemben jelenleg semmilyen osztogatás, sőt, egy icipici ígéret sem hagyta el az Orbán-kormány száját. De ezen nincs semmi meglepő.
Ugyanis az már senki előtt nem titok, hogy hatalmas a hiány az államháztartásban: március végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka. Ez a hiány negatív csúcs a rendszerváltást követő évtizedekben, és vélhetően azért következhetett be a lassan immár elkerülhetetlen államcsőd, mert ennyire ellentétes még sosem volt egymással a fiskális és a monetáris politika.
A hiánycélt pedig csak egy módon lehet tartani: megszorításokkal. Ennek egyik módja a kamatkiadások csökkentése, aminek ismételten az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer lesz a kárvallottja. Ugyanakkor az biztos, az európai parlamenti és az önkormányzati választásig nem várható kiigazítás – azt Orbán Viktor is tudja, ha megtenné, az egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal és a választások elvesztésével –, utána viszont annál inkább.
A Népszava szerint a kormányzat arra alapozhat, hogy az emberek a 2026-os országgyűlési választásokig úgyis elfelejtik az áldozatvállalást. A megszorítások mértékét minimum 1600 milliárd forintra becsülik, de számos szakértő szerint még a 675 milliárdos spórolásnál is komolyabban meg kell majd húzni a nadrágszíjat.
A büdzsé rossz állapota felveti azokat a kérdéseket, melyet a közgazdászok már feszegettek egy ideje: vajon mikor lesz óriási baj, és meddig tudja a kormány amennyire lehet, saját kezében tartani a dolgok alakulását – írta a Pénzcentrum. Az elemzők szerint a kormánynak nagyon rövid időn belül lépnie kell, és ahogy a korábbi megszorításoknál, úgy most is az átlagemberek hátán csattan majd a gazdasági ostor.
Azt már a kormányzat is belátta, hogy kiigazítások mellett spórolásra is szükség van, ezért Varga Mihály már két hete bejelentette, hogy rengeteg projektet leállít a kabinet, minden minisztériumnak meghatározva egy keretösszeget. Ráadásul ebben az évben biztosan nem nyáron – mint az az elmúlt években megszokott volt – hanem csak november 5. után nyújtják majd be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét.
Bukovszki András, a CIB elemzője szerint vannak olyan egyszeri kiadások, amelyek felborítják az központi büdzsé egyensúlyát. Ráadásul ezek most különösen nagy terhet rónak a költségvetésre. A 13. havi nyugdíj kifizetése mellett az igen magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatokat is most kellett kiutalni. A legnagyobb csalódást viszont továbbra is az ÁFA soron látjuk, hiszen messze elmaradt a remélt bevétel.
Az elemző kijelentette, a számításaik szerint ehhez még legalább további 300-400 milliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre lesz szükség. Hozzátette, ha a kormány kiigazító intézkedésekre készül, akkor azt a lakosság pénztárcája egész biztosan megérzi majd.
Az OTP elemzői szerint egyértelműen a 13. havi nyugdíj, valamint a kamatok kifizetése terhelte meg az államkasszát annyira, hogy most gond legyen a büdzsével. Ők is úgy vélik, további kiigazítások biztosan szükségesek lesznek még, és a kormány által bejelentett 675 milliárd forintos beruházás visszavágásnál is nagyobb erőfeszítésre lesz szükség. Utóbbit is figyelembe véve az idei hiány megközelítheti az 5%-ot, amennyiben nem kerül sor további kiigazításra. A fentiek alapján nem kizárt, hogy jövő februárban az idősek hiába várják majd a 13. havi nyugdíjukat.
Extranagy ugyan a költségvetés hiánya, egyelőre mégsem kell államcsődtől tartani, ugyanakkor rövid határidőn belül kemény gazdasági megszorításokat kell bevezetni a költségvetés megmentése érdekében – mondta el a Magyar Hangnak adott interjújában Csaba László. A CEU és a Corvinus közgazdászprofesszora szerint az évek óta zajló felelőtlen gazdálkodás, az államháztartás folyamatosan romló számai a jövőben okoznak majd problémát.
A kormány ugyanis felesleges, és a gazdaság számára húzóerőt nem jelentő beruházásokkal és túlduzzasztott apparátussal terheli a költségvetést. Csaba László úgy látja, hogy a 33 ezer milliárdos költségvetésbe akár még bele is férhetne a választások előtti osztogatás, de ennek fedezete az állami kiadások visszavágása lehet.
Így például „indokolatlan a hadikiadások drasztikus növelése, hiszen nem fenyeget háború közvetlen veszélye”. Fölöslegesen magasnak nevezte a sportcélú kiadásokat is, de azt is felvetette, hogy az állam saját magán is spórolhatna: harmadára lehetne csökkenteni a kormánybiztosok számát, de a pénzügyi tárca is negyed ekkora létszámmal működött Járai Zsigmond idején, és nem volt gyengébb a teljesítménye.
De azokat a nagy állami beruházásokat is említette, amelyek felfüggeszthetők vagy akár el is hagyhatók, és ezzel stabilabb lehetne a költségvetés. A közgazdász az infláció kapcsán arra számít, hogy az év közepétől emelkedni fog.
A Pénzügyminisztérium most kiadott részletes államháztartási tájékoztatója rávilágít, mekkora is a baj a költségvetésben, és minek köszönhető a büdzsé teljes összeomlása – írta a 444. A bevételek március végi 9015 milliárdos összege az éves előirányzat 23,6 százaléka, miközben az év ezen szakaszában már 25 százalékos teljesülés lenne megfelelő. Az elmaradás mértéke forintosítva 544 milliárdra rúg. Ezzel szemben az állam már az idei évre szánt kiadások 27,3 százalékát elköltötte, az időarányos szinthez képest 1147 milliárdos a túlteljesülés, miközben egy évvel ezelőtt csupán 210 millióval lépte túl a kormány a 25 százalékot.
Ráadásul akkora bajban van a költségvetés, hogy a választások előtt sem nyúlnak hozzá a rezsicsökkentéshez. Magyarországon jelenleg ugyanakkora a piaci gázár, mint a rezsicsökkentett, ehhez képest az átlag felett fogyasztók továbbra is ennek több mint a hétszeresét fizetik meg.
Úgy fest, nagyobb bajban van a költségvetés annál, mintsem hogy a kormány hozzá merjen nyúlni a megemelt lakossági tarifákhoz – magyarázta a 24.hu-nak Holoda Attila energiaszakértő, korábbi energetikai államtitkár, aki korábban maga is azt gondolta: a kabinet változtat a rezsidíjakon nyár előtt.
A lap szerint tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését, ez azonban nem történt meg. Lantos Csaba energiaügyi miniszter nemrég azt közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.
A kormány annak ellenére sem kívánja feloldani a rezsicsökkentés korlátozását, hogy az átlagfogyasztás felett méregdrága szinten befagyasztott lakossági gázár végletesen elszakadt a piaci áraktól, utóbbiak jóformán már a rezsicsökkentett ár szintjére zuhantak. A lap emlékeztet: a piaci árak több mint egy éve 40 euró/megawattóra alatti szinteken mozognak, az elmúlt hetekben pedig 31–34 euró/megawattóra körül alakult a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF). A lap számításai szerint köbméterre átváltva 110–120 forintos árszint jön ki, vagyis jelenleg ugyanakkora a piaci gázár, mint a 102 forintos hazai rezsicsökkentett. Ehhez képest az átlag felett fogyasztók továbbra is ennek több mint a hétszeresét fizetik meg. De jelenleg minden fillérért lehajol az állam.
