A digitális forradalom révén, az információs és kommunikációs technológia részeként megjelentek az e-receptek, egy gyorsabb, kényelmesebb, kevesebb személyes kontaktot igénylő, és nem utolsó sorban környezetbarát megoldást kínálva orvosoknak, gyógyszerészeknek és betegeknek a mindennapokban.
Az e-recept és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér („EESZT” vagy „Felhő”) azért jött létre, hogy digitalizálják a betegellátás bizonyos részének adminisztratív oldalát: a beutalók, receptek, leletek kiadását, illetve a háziorvosok, szakorvosok közötti meghatározott kommunikációt.
Az e-receptek elérése igen egyszerű, azok kiváltása TAJ-azonosítóval működik, ami akkor jogszerű, ha a beteg vagy meghatalmazottja azonosítja magát e-személyi igazolvánnyal vagy bármely fényképes személyazonosságot igazoló igazolvánnyal, a TAJ kártya bemutatása mellett.
Az e-receptek kiváltásához a Felhőbe történő bejelentkezés nem szükséges, azonban a betegek saját személyes fiókjukban megtekinthetik a már felírt, kiváltásra váró gyógyszerek receptjét. De mi van akkor, ha a beteg nem a kórképének, számára megfelelő gyógyszert kapja meg az e-receptben hibásan szereplő adatok alapján?
Az EESZT felületén az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt medicinát vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és formáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg TAJ-számát, közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is.
Abban az esetben, ha az EESZT felületére hibásan rögzített adatok alapján kerül feltöltésre az e-recept, ezáltal helytelen gyógyszer kerül rendelésre a beteg számára, a Felhőben található téves receptért a vényt kiállító orvos tartozik felelősséggel.
„A gyógyszert rendelő orvosnak büntető és polgári jogi felelőssége van. Előbbi esetében az orvost a foglalkozási szabályok megszegéséért – azaz ha téves gyógyszerrendelés miatt a beteg egészsége veszélybe kerül - személyesen vonják felelősségre. Utóbbi keretében elsősorban az intézmény köteles helytállni a betegnek okozott kárért. Ilyen esetben a beteg vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésre tarthat igényt” – jelentette ki a 10perc.hu kérdésére dr. Bujdosó Gréta, a KNP LAW jogásza.
A vény kötelező tartalmi elemeinek ellenőrzése a gyógyszer kiadójának, azaz a gyógyszerésznek a feladata és felelőssége. Amennyiben az orvos a gyógyszer pontos adagolását nem egyértelműen tüntette fel, a gyógyszer kiadója a rendelt gyógyszert a beteg részére nem adhatja ki.
A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tévesen kiszolgált gyógyszert a beteg a kiadást követő ötödik nap végéig visszaviheti abba a gyógyszertárba, ahol azt a vásárlást igazoló dokumentum alapján kiadták, és azt a gyógyszertár köteles visszavenni.
