411.45 Ft

394.30 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

Negyven év a vadonban: A Lykov család szívszorító története

10perc.hu
2024. 12. 28.
Negyven év a vadonban: A Lykov család szívszorító története

A Lykov család 40 évig élt elszigetelve a szibériai vadonban, elrejtőzve a világ elől.

1978-ban szovjet geológusok egy öttagú családot találtak Szibéria érintetlen tajgájában. A Lykov család 1936-ban menekült el a bolsevik vallási üldöztetések elől, és negyven éven át teljes elszigeteltségben, emberi kapcsolatok nélkül élt - írta a Femina.

Felfedezés egy ismeretlen tisztáson

Egy geológuscsoport vasérc után kutatott Szibéria déli részén, a mongol határ közelében. Helikopterükből egy különös tisztást pillantottak meg, amely az erdős hegyek közé ékelődött. A hely több mint 150 mérföldre volt a legközelebbi településtől, olyan területen, amelyet még soha nem fedeztek fel. A tisztás nyomai arra utaltak, hogy ott emberek élhetnek.

A helyszínen a kutatók egy szerény kunyhóra bukkantak. A kunyhó szűkös, dohos, egyetlen helyiségből álló építmény volt. A kutatók döbbenetére az építményben egy öttagú család élt, akik története visszavezetett a vallási tisztogatások idejére.

A Lykov család menekülése

A család története 1936-ban kezdődött, amikor a bolsevik tisztogatások során Karp Lykov bátyját meggyilkolták. Lykov, felesége és két gyermekük, Szavin és Natalja, az üldöztetés elől a szibériai vadonba menekültek. Az elszigeteltségben két újabb gyermekük született: Dmitrij 1940-ben és Agafia 1944-ben.

A gyermekek soha nem találkoztak más emberekkel, tudásuk a külvilágról kizárólag szüleik elbeszéléseiből származott. Nem láttak városokat, és az országok létezése számukra csupán elvont fogalom volt. Egyetlen olvasmányuk egy Biblia és néhány imakönyv volt, amelyeket Karp gondosan megőrzött.

Élet a vadonban

Az izoláció évei alatt a Lykov család mindent saját magának készített el. Ruháikat kenderből szőtték, cipőiket nyírfakéregből készítették. Táplálkozásuk alapja burgonyapogácsa és kendermag volt. Hús ritkán került az asztalra, mivel eszközök híján vadászni is csak csapdákkal tudtak.

A gyermekek szórakozása abból állt, hogy egymásnak mesélték álmaikat, hiszen semmi más inger nem érte őket. Az évtizedek során az étrendjük és az életkörülményeik egyre szűkösebbé váltak, a túlélésük folyamatos küzdelmet jelentett.

Találkozás a külvilággal

Amikor a geológusok kapcsolatba léptek a családdal, az első találkozás félénk és óvatos volt. A két lány soha nem evett még kenyeret, és beszédüket eltorzította az izoláció. A tudósok megkínálták őket élelemmel és teával, amelyet óvatosan fogadtak el.

A kapcsolatfelvétel megrendítő volt mindkét fél számára. A család mesélt az elszigetelt életük nehézségeiről, a hosszú telekről és az éhezésről, amelyek rendszeresen próbára tették őket.

A külvilággal való érintkezés azonban végzetesnek bizonyult. 1981-re a család öt tagjából négy elhunyt. Karp felesége, Akulina, már korábban meghalt, amikor éhínség sújtotta a családot, és saját ételadagját gyermekeinek adta. Szavin és Natalja veseelégtelenségben halt meg, ami valószínűleg a hosszú évek rossz táplálkozásának következménye volt. Dmitrij tüdőgyulladást kapott, amely a geológusoktól származó fertőzés miatt alakult ki.

Az egyetlen túlélő, Agafia, a mai napig a tajgában él, és kitart az egyszerű, elszigetelt életmód mellett.

A Lykov család története a túlélés rendkívüli példája. Az elszigeteltségben töltött negyven évük bemutatja az emberi kitartást és alkalmazkodóképességet, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a civilizációtól való teljes elszakadás milyen hatalmas áldozatokkal járhat.

Főkép forrása:
Illusztráció
Címkék:
#Kutatás

További cikkek