Fájdalmas teherré vált az élelmiszervásárlás a magyarok számára, mely nem csak a pénztárcát terheli meg, hanem lelkileg is nagy kihívást jelent. Bár már a járvány alatt is nagyobb léptékben emelkedtek egyes élelmiszerek árai, a meredek felfutás tavaly nyáron kezdődött, és azóta tart – írta a Pénzcentrum.
Olyan alapvető élelmiszerekért, mint a vaj, a kenyér, a sajt, a friss tej, a tejföl vagy a tojás 85-110 százalékkal is többet kell fizetni a kasszáknál. A magas árak miatt sok vásárló már kénytelen csökkenteni a fogyasztását, átalakítani az étrendjét, vagy egyes termékekről teljesen lemondani.
Nem mindenki éli meg azonban ugyanúgy a drágulást. Míg egyesek a kenyér drágulásán nem tudnak túllépni, másoknak a kávé vagy a joghurt áremelkedése fáj a leginkább. Ám a többség számára a sajtdrágulás az igazi terror a boltokban, hiszen a legnépszerűbb trappista tömbsajt 108 százalékkal kerül többe. Ugyanis a kilójának decemberi átlagára 4 590 forint volt, míg 2021 végén 2 210 forintot kellett érte fizetni.
Sok vásárló talán már fel is adta a reményt, hogy újra elérhető áron lehet a sajt. Általában az infláció tetőzését az elemzők márciusra teszik - míg korábban áprilist jósoltak -, a sajtárak emelkedése ettől viszont nem feltétlenül áll meg. Ami megállíthatja az őrült sajtdrágulást, az az, ha elérjük a lélektani határt: amikor a vásárlók nem lesznek hajlandók már annyit kifizetni a sajtért, amennyiért a boltok kínálják.
Egyre gyakrabban találkozni a jelenséggel a sajthűtők előtt, hogy a vásárlók csak végignézik a kínálatot, majd továbbsétálnak anélkül, hogy bármit tennének a kosárba. A G7 cikke szerint már meg is történt a fordulat, azt írták ugyanis: a trappista sajt árának ámokfutása is elérte a határát, mi januárban már 3,4 százalékos átlagos árcsökkentést figyeltünk meg.