Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel megszavazta az orosz cseppfolyósított és vezetékes gáz fokozatos uniós kivezetését – írta meg a Telex.
A döntés értelmében az Európai Unió 2026 elejétől 2027 októberéig ütemezetten számolná fel az orosz gázimportot. A jogszabálytervet 500 igen, 120 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők.
A jegyzőkönyv szerint a magyar delegáció megosztottan szavazott: a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták a javaslatot, míg a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP ellene voksolt. A Tisza Párt képviselői nem regisztráltak szavazatot.
A Tanáccsal már megszületett a megállapodás
A jogszabály végleges szövegéről az Európai Parlament már megállapodott a másik jogalkotóval, a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal. Ez azt jelenti, hogy a formális elfogadás általában már nem ütközik akadályba. A Tanácsban minősített többség elegendő a döntéshez, vagyis egy-két kormány nem tudja megvétózni az intézkedést; a blokkoló kisebbséghez legalább négy tagállam szükséges, a lakosságszám figyelembevételével.
Az uniós állam- és kormányfők már 2022 márciusában rögzítették végkövetkeztetéseikben, hogy az Európai Unió „fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a végrehajtás során figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat és az egyes tagállamok energiaszerkezetét. Ezeket a végkövetkeztetéseket egyhangúlag fogadják el, Magyarországot az üléseken akkor is, azóta is Orbán Viktor képviseli.
REPowerEU és jogilag kötelező ütemterv
A megvalósításhoz az Európai Tanács 2022 májusára kért tervet az Európai Bizottságtól. Ez lett a REPowerEU, amelynek keretében a magyar kormány mintegy egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból, annak ellenére, hogy más kifizetések a jogállamisági feltételek teljesítésének hiánya miatt nem érkezhettek volna.
Az Európai Bizottság idén májusban tette közzé a REPowerEU ütemtervét. A most elfogadott rendelet ezt az ütemezést ülteti át a gyakorlatba, azzal a különbséggel, hogy jogilag kötelező formát ad neki.
Eltérő politikai reakciók
A szavazás előtt nem sokkal Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP-ben kijelentette: „Ki fogjuk vezetni a fosszilis orosz tüzelőanyagokat mindörökre”. Hozzátette, hogy az Európai Unió új korszakba lép, amelyben független az orosz fosszilis energiától. Elmondása szerint az orosz gáz aránya az uniós importban 45 százalékról 13 százalékra, a széné 51-ről nullára, az olajé pedig 26-ról 2 százalékra csökkent.
A magyar kormány ezzel szemben úgy látja, hogy a jogszabály drámai hatással lehet Magyarországra, és „lehetetlen” teljesíteni a „brüsszeli diktátumot”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: a kormány perelni fog, amint a jogszabályt végleg elfogadják. Megfogalmazása szerint az intézkedés „jogi csalás”, amely egy szankciót kereskedelmi köntösbe bújtat, miközben a szankciókról csak egyhangú döntéssel lehetne határozni.