Rendszeresen találkoznak a válóperes ügyvédek olyan esetekkel, amikor a férj vagy a feleség gyanút fog, hogy a másik fél jelentős mennyiségű kripto megtakarítással rendelkezik, de elhallgatta annak a tényét. Dr. Havas-Sághy Gábor infó-kommunikációs szakjogász elmondta, több millió forint is kockán foroghat ezekben az ügyekben, ezért gondoskodni kell arról, hogy a bontóperben számításba vegyék a felek a kriptovalutákat is.
„A kriptovalutára úgy kell tekinteni, mint bármilyen más vagyoni értékkel bíró jogra. Ugyan a magyar adóhatóság jelenlegi álláspontja szerint ameddig a kriptót nem váltjuk át forintra, euróra, vagy más, jegybankok által kibocsájtott pénzre, addig önmagában nem hordoz adóztatható értéket, de értéktelennek sem nevezhető, mert átváltva nem jelentéktelen pénzt érhet” – mutatott rá a kettősségre az ügyvéd.
A nehézséget a kriptovalutákkal történő tranzakciók – egyébként nem tényleges – anonimitása okozza. A kriptovalutákat digitális kriptotárcákban tartják, amelyek az egyes tranzakciókhoz „címeket” rendelnek, így ezeket nem is naplózzák személyekhez. Ami tovább nehezíti a felderítést, hogy magát a tárcát akár egy e-mail címmel is létre lehet hozni.
„Elsőként érdemes lehet házastársunk bankszámlakivonatait górcső alá venni, ugyanis amennyiben a Bitcoint fiat valutával vásárolták bankkártya használatával, vagy banki utalás során, akkor az illetékes pénzügyi intézmény által kibocsátott bankszámlakivonat kimutatja ezt a tranzakciót” – fogalmazott dr. Havas-Sághy Gábor.
A szakjogász úgy véli, a kriptovaluta-vagyon felosztása teljesen egyéni preferencia kérdése. Lehetőség van arra, hogy a kriptovalutát osszák szét egyenlő, vagy megegyezés szerinti arányban, de arra is lehetőség van, hogy normál pénzben kerüljön kifizetésre a kriptovaluta-vagyon a felek között.