A Toyota termékpalettája bizonyítja, hogy a japán cégnél nem feltétlenül a konnektorról tölthető elektromos hajtásban látják a jövőt. Európában ma még csak a Lexus UX 300e az egyetlen tisztán villanyhajtású modellje a cégnek, pedig a hibridek között úttörő volt. A japánok elképzelése szerint a jövő hajtóanyaga a hidrogén lesz, amely nagy mennyiségben rendelkezésre álló, hatékony energiahordozó.
Ez az anyag képes elősegíteni a zéró karbonkibocsátású mobilitást, ráadásul nemcsak közúti járművekben, hanem vasúton, a hajózásban, a repülésben, az iparban, az üzleti életben és az otthoni felhasználásban is. Csakhogy ez ma még nagyon drágán előállítható, de valamikor el kell kezdeni, s a japánok már nem az első lépéseknél járnak.
A Toyota 1992-ben vágott bele a hidrogén üzemanyagcellás elektromos jármű fejlesztésébe, és 2014-ben mutatta be a Mirai kupés szedánt a világnak. A technika akkor még nagyon drága volt és a töltőhálózat sem volt kiépítve a kocsihoz, ezért csak pár nagyobb piacon árulták az autót. Az első szériából világszinten 12 300 darab talált gazdára, s ebből mintegy 1100 Európában. A fejlesztés azonban nem állt le, s az új moduláris GA-L platform már lehetővé teszi a belső egységek jobb elrendezését és tágasabb ötüléses utasteret.
Az új platformnak köszönhetően a modell előző generációjához képest egy további (harmadik) hidrogéntartályt is be tudtak építeni, amellyel a hatótávolság 30 százalékkal, kb. 650 kilométerre növekedett. A járműben így együttesen 5,6 kg hidrogén tárolható, míg az előző Mirai két tankjába 4,6 kg fért. A Toyota Mirai is kaphat itthon zöld rendszámot, mivel ezt is villanymotor hajtja, viszont az áramot nem akkuban tárolja, hanem hidrogén és oxigén katalitikus egyesítésével, vegyítéssel állítja elő, s melléktermékként vizet pöfög ki. És ami még igazán lényeges, hogy pár perc alatt meg lehet tölteni, nem úgy, mint a villanyautókat.
Hogy mennyire nem nekünk készült a Mirai, az jól látszik a kocsi formáján. Ez a sci-fi design sokkal inkább az amerikai vagy a japán ízlésvilágnak felel meg. Ami persze érthető, hiszen azok az autó főbb piacai. De azért minket sem hagynak ki, már elkezdték itthon is árulni a Miarit.
A gyáriak korábban azt ígérték, hogy az új modell mintegy 20 százalékkal olcsóbb lesz az elődjénél, ami 2015-ben 78 600 euróról (28,7 millió Ft.) startolt Németországban. Nos, a második generáció tényleg megfizethetőbb lett, de nálunk sajnos nem sokkal. A második generációnak Ausztriában például 59 900 euró (21,9 millió Ft.) az induló ára, míg hazánkban 26 millió forinttól kezdődik, s a legdrágább 30 millió.
A Toyota arra készül, hogy már az idén világszinten megtízszerezi a Mirai eladásait. Merész tervek, mert ehhez azért a megfelelő töltőhálózat is kellene. Itthon a napokban helyezte üzembe a Linde Gáz Magyarország első hidrogén töltőállomását. A Toyota elképzelése szerint a jövőbeni fenntartható társadalomban a hidrogén egy nagy mennyiségben rendelkezésre álló, hatékony energiahordozó és energiatároló lesz. A hibridhajtással egyszer már ráéreztek a jövőre a Toyotánál, sanszos, hogy a hidrogénhajtással is jó lóra tesznek.
