A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza, Banyár József javaslata az egyéni pontrendszerre épülő német nyugdíjrendszer javított verziója volna. A lényegét az egyetem honlapján ismertették. A magyar nyugdíjrendszer ma lényegében egypilléres.
"A jelenlegi magyar nyugdíjrendszerben az új nyugdíjak indexálása („valorizálás”) lényegében a nettó bérindexen alapul, a meglévő nyugdíjaké az árindexen. A bérindex viszont általában magasabb, mint a fogyasztói árindex, ezért a régebben nyugdíjba vonultak juttatása egyre inkább elmarad a friss nyugdíjasokétól” – mondta Banyár József, a Corvinus kutatója.
Példaképp hozzátette: aki húsz éve ment nyugdíjba Magyarországon úgy, hogy 45 éven át végig átlagbért keresett, annak a nyugdíja ma kevesebb, mint a fele, mint annak, aki idén ment nyugdíjba itthon úgy, hogy 45 éven át végig átlagbért keresett. A német rendszerben ez az összeg ugyanakkora lenne.
A közgazdász szerint a német rendszerből két elemet mindenképp érdemes átvenni és hatot érdemes megfontolni. Az egyik legérthetőbb elem a gyermekvállalás kérdése volna, amiért külön pontok járnának.
A Nők40 szabályt 43 évre szigorítaná a javaslat, és megfontolná annak kiterjesztését a férfiakra is Fotó: Pixabay
Németországban a gyermek első 3 évében 1-1 nyugdíjpont jár (amit a szülők el is oszthatnak egymás között), majd a 10. évig évi 1/3 pontot, de maximum 3 gyermek után. Tegyük fel, hogy egy háromgyerekes anya első és utolsó munkaéve között 40 év telik el, és gyereknevelés miatt 16 évet kihagyott: ő például ez alapján (majdnem) megkapja a 40 évnek megfelelő átlagnyugdíjat (37-et), míg a mai magyar rendszer 24 év alapján számolná a nyugdíj mértékét.
Az is átvételre érdemes a kutató szerint, hogy a korhatár férfiakra és nőkre egységes, és hogy a korábbi nyugdíjba vonulás is lehetséges alacsonyabb összeggel (vagyis a korhatár rugalmas). További meghonosítandó jellemvonása a német rendszernek, hogy az önkényes változtatásokat mellőzik.
Stabilak a járulékkulcsok, nincsenek egyszeri külön juttatások, így a napi politikának nincs ráhatása a rendszerre, és az, hogy működik egy feltőkésített, államilag szervezett nyugdíj részrendszer is, amihez önként lehet csatlakozni, s ahol egyénileg tartják nyilván, gyűjtik és befektetik a nyugdíjcélú megtakarításokat.
Aki húsz éve ment nyugdíjba Magyarországon 45 év munka után, annak a nyugdíja ma kevesebb, mint a fele, annál, aki idén ment nyugdíjba itthon úgy, hogy 45 éven át végig átlagbért keresett Fotó: Freepik
A tanulmány azért is íródott, mert Magyarországnak jövő év közepéig jelentenie kell az Európai Bizottságnak arról, hogyan tervezi megreformálni a nyugdíjrendszert a hosszú- és középtávú fenntarthatóság érdekében, és azt 2025 első negyedévének végéig hatályba is kell léptetnie.
A változtatás első elemeként a várható élettartam növekedését figyelembe véve a szerző folytatná a 2022-ben befejezett korhatáremelést, a Covid miatti – vélhetően átmeneti – csökkenés átfordulása után. Ez néhány év múlva indulhatna újra, kb. évi 1-2 pluszhónap hozzáadásával a korhatárhoz. A Nők40 szabályt pedig 43 évre szigorítaná és megfontolná annak kiterjesztését a férfiakra is.
„A reform lényegében nem igényelne a jelenleginél több forrást a nyugdíjakba, hiszen az automatikus kiegyenlítő mechanizmus bevezetését úgy is értelmezhetjük, mint a fizetendő nyugdíj össztömeg GDP-arányos befagyasztását. Ráadásul az is része a javaslataimnak, hogy különítsük el a többi tételtől a nyugdíjkasszát, és tegyük azt önfenntartóvá” – hangsúlyozza Banyár József.
